
Ha legközelebb meglátsz valakit távcsővel a nyakában az erdőben, lehet, hogy épp az agyát edzi. Egy torontói kutatócsoport szerint a madármegfigyelés nemcsak kikapcsolódás, hanem komoly mentális tréning is lehet.
A kanadai Baycrest Hospital kutatói 29 tapasztalt madármegfigyelőt hasonlítottak össze 29 azonos korú kezdővel. Az agyi képalkotó vizsgálatok szerint a rutinos „fugázók” agyában sűrűbb volt a szürkeállomány azokban a régiókban, amelyek a munkamemóriához, a térbeli tájékozódáshoz és a tárgyfelismeréshez kapcsolódnak.
A különbség nemcsak szerkezeti volt: amikor a résztvevők madárfajokat azonosítottak – különösen számukra ismeretleneket –, ezek a területek aktívan működésbe léptek.
Miért különleges hobbi a madármegfigyelés?
A madármegfigyelés egyszerre igényel:
- fókuszált figyelmet
- gyors vizuális feldolgozást
- jó munkamemóriát
- mintafelismerési képességet.
Egy apró mozdulat a lombok között, egy jellegzetes hang, egy szárnyminta, az agy pedig közben folyamatosan dolgozik. A kutatók szerint ez a komplex mentális terhelés idővel strukturális változásokat is eredményezhet.
A legérdekesebb eredmény: még az idősebb résztvevők esetében is markáns különbségek voltak megfigyelhetők, ami arra utal, hogy a hobbi az élet későbbi szakaszában is támogathatja a kognitív funkciókat.
Mit mond a szakértő a madármegfigyelésről?
A vizsgálat vezetője, Erik A. Wing neurokutató szerint:
„Azoknak a készségeknek a gyakorlása, amelyeket a madármegfigyelés igényel, hozzájárulhat az idősebb felnőttek kognitív képességeinek erősítéséhez.”
A kutatók most azt is vizsgálják, hogy a tapasztalt madármegfigyelők más, memóriát és figyelmet igénylő feladatokban is jobban teljesítenek-e.
Fontos ugyanakkor, hogy a tanulmány nem bizonyít egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Nem zárható ki, hogy a természetben aktívabb, társasabb életmód is szerepet játszik a különbségekben.
Madármegfigyelés: mit jelent ez a gyakorlatban?
A kutatás egyre erősödő tudományos irányba illeszkedik: az agy egész életen át képes alkalmazkodni és változni. A rendszeres mentális kihívás – különösen, ha az mozgással és természetben töltött idővel is párosul – védő hatású lehet.
És ehhez nem kell maratont futni vagy bonyolult edzésprogramba kezdeni. Néha elég egy távcső, egy park, és egy kis kíváncsiság.
Fotó: illusztráció, Unsplash