A menstruáció hónapról-hónapra életünk része, ha női testbe születtünk. Nem mi választottuk, nem mi döntöttünk így, mégis meg kell küzdenünk annak minden hormonális hullámvasútjával, gyakran fizikai fájdalmával, sokan pedig mindezeken túl olyan nehézségeivel is, amikre talán nem is gondolnánk.
Világszerte élnek nők milliói úgy, hogy alapvető intimhigiéniai termékekhez nem jutnak hozzá. Sőt számos fiatal lány és nő úgy éli meg a menstruációt, hogy pontosan nincs is tisztában vele, mi történik a testében. A félelem, ijedtség, szégyen mellett komoly egészségügyi kockázatot is jelent mindez. Amire pedig a legtöbben végképp nem gondolnánk: az egészségügyi termékek megvásárlása mellett akár a munkából való kiesés is komoly anyagi kockázattal jár.
De mit jelent valójában a menstruációs szegénység? Hogyan ölt testet a hétköznapokban ez az egyre ismertebbé váló kifejezés? Miért annyira fontos kérdés még most, 2026-ban is? Bakó Júliát, a Józsefvárosi Önkormányzat Nőügyi referensét kérdeztük, hogy tisztábban és árnyaltabban láthassuk mindezt.
A szégyen miatt sokan segítséget sem kérnek
„Előfordul például, hogy diáklányok azért hiányoznak az iskolából, mert nincsen anyagi erőforrás a családban ahhoz, hogy megengedjenek maguknak alapvető menstruációs eszközöket. Egy részüknek még tudása sincs arról, hogy mi is történik ilyenkor a testükkel. A menstruációhoz kapcsolódóan éppen ezért sokaknál még ma is erős szégyenérzet társul, ami akár a segítségkérésben is akadályozó tényező lehet” – magyarázza a jelenséget Bakó Júlia.
„Ha a lányok elkezdenek kimaradni az iskolából akár csak egy-egy hétre is a menstruáció idején, az már akár az oktatásban is lemaradáshoz vezethet. Az eredmények pedig komolyan hatnak későbbi boldogulásukra, akár egész életükre. Fontos tehát számolnunk a tovább gyűrűző következményekkel. Ugyanígy komoly nehézség, hogy sok nő a menstruációs szegénység miatt abban is akadályozva van, hogy ellássa a munkáját” – teszi hozzá.
Ha ugyanis lényegében teljesíthetetlen kihívást jelent az egészségügyi betét, tampon, esetleg vatta megvásárlása, akkor még ma is sokan inkább kiesnek a napi munkából, kockáztatva ezzel saját megélhetésüket. Egyúttal persze családjukét is.
Fotó: Illusztráció/Getty Images
Zokni, zsebkendő, anyagdarabok
De mégis hogyan oldják meg a menstruációs szegénységgel küzdők a menstruáció mindennapjait? „Anyagdarabokat használnak, ahogyan ezt régen is tették. Használt ruhát, zoknit, egyéb textíliákat, esetleg WC-papírt, zsebkendőt. Ez azonban komoly higiéniai kockázatot jelent. Sokaknál pedig a probléma nem is elsősorban abban mutatkozik meg, hogy hozzáférnek-e bizonyos menstruációs eszközökhöz, hanem abban, hogy azokat megfelelően használják-e” – osztja meg Bakó Júlia. Sokan edukáció híján azzal sincsenek pontosan tisztában, hogy milyen időközönként kell betétet cserélniük. Sőt akár azzal sem, hogy milyen kockázatokkal jár, ha túl sok ideig hagynak fent egy tampont.
A tudás nem velünk született…
Könnyű azt gondolnunk, hogy a legfontosabb egészségügyi információknak mindannyian birtokában vagyunk. De ha így véljük, akkor sajnos tévedünk. Ezek ugyanis nem velünk született tudások. Valahol meg kell tanulnunk… Többek között, ennek átadását tűzte ki célul a 2M – A menstruációs méltóságért program, mely iskolai szociális munkások és védőnők közreműködésével nyújt komplex tájékoztatást a diáklányoknak.
„Az emberi biológiáról tanulnak persze az iskolai keretek között is a diákok. Mi mégis azt látjuk, hogy mélyebb ismeretekre is szükség lehet a témában” – osztja meg a referens. Eddig egy pilot program futott a kerület egyik iskolájában. Annak keretében azonban nem csupán az edukációra koncentráltak, hanem ingyenes egészségügyi betétek kihelyezésére is a diákok számára. Kérdés persze, hogy a konkrét eszközökön túlmutató tájékoztatás milyen fogadtatásra talált az érintettek körében.
Ingyenesen elvihető betétek egy józsefvárosi iskolában (Fotó: Józsefvárosi Önkormányzat)
„A képzést követően sok kérdés érkezett a diákoktól, és utána még külön is felkeresték sokan a védőnőket. Sok kérdés arra vonatkozott például, hogyan kell konkrétan használni ezeket az eszközöket. Illetve érdekelte a diákokat sok más, a menstruációs ciklushoz kapcsolódó téma is. Például a hangulatingadozásoké és a hormonális változásoké. Az is, hogy mindez hogyan kapcsolódik össze a tinédzserkorral. Erős visszacsatolás volt ez számunkra azzal kapcsolatban, hogy mennyire érdemes erről beszélgetni a fiatal lányokkal” – fogalmaz Bakó Júlia.
Sok a kérdés a szexuális élettel kapcsolatban is
A program keretében további négy betétautomata működik a kerületben, melyből ingyen hozzájuthatnak a lányok és nők nemcsak egy-egy darab, hanem teljes csomagnyi egészségügyi betéthez. Ingyenes betétek pedig most már a polgármesteri hivatal dolgozói számára is elérhetővé váltak.
Akad olyan automata már, ahol nemcsak kifejezetten a menstruációval kapcsolatos termék, hanem óvszer is elérhető. Erre is van igény. Sőt kérdések tömkelege is.
Betétautomata (Fotó: Józsefvárosi Önkormányzat)
A szexuális felvilágosítással kapcsolatos szigorítások azonban persze szigorú kereteket szabnak a tájékoztatásnak nemcsak itt, hanem országszerte. Bár nem vitás, hogy bőven érkeznek a szexuális élettel kapcsolatos kérdések a fiatal lányoktól, sőt kifejezetten fontos is lenne minél szélesebb körű és minél alaposabb tájékoztatás. Ez egyelőre azonban továbbra is az iskolák hatásköre. A program szervezői pedig mindezt szigorúan tiszteletben tartják. A reprodukcióval, például a megfelelő védekezési módokkal kapcsolatos ismeretek hiánya ugyanakkor nagyon is indokolttá tenné a fiatal lányok kérdéseinek megválaszolását.
„5. osztálytól egészen 11. osztályig tart a program, melyet elkezdtünk. Küldetés számunkra, hogy a menstruációs oktatás beépüljön az évfolyamokba. Mindenképpen szeretnénk folytatni és kiterjeszteni a 2M-et a kerület többi iskolájára ist” – hangsúlyozza Bakó Júlia. Az igény pedig a jelek szerint még 2026-ban is jóval nagyobb, mint ahogyan egy-egy kényelmes fotelben ülve azt elképzelni tudjuk.
