A Gas Town nevet viselő nyílt forráskódú platform nagy számú mesterséges intelligencia ügynököt képes irányítani egy időben, ami jelentősen gyorsítja a fejlesztést. Az eredmények viszont kognitív sokkot okoztak; az AI brain fry kifejezés hasonlat: amikor az agy úgy sül ki, mint tojás a serpenyőben – írja a hvg.
A Gas Town ügynökeinek fejlesztési tempója meghaladja az emberi értelem feldolgozóképességét, ami egyfajta rendszerszintű feszültség szimbóluma. A mesterséges intelligenciától munkánk könnyebbé tételét és az emberi képességek felerősítését várjuk.
Eközben a mesterséges intelligencia gyakran inkább intenzívebbé teszi a feladatokat. A Boston Consulting Group (BCG) „AI-agykisülés” jelenségéről készített kutatását ismertető cikk szerint az AI-megoldások sikere az emberi figyelem menedzselésén áll vagy bukik. Ha az AI-ágensek felügyelete és az állandó multitasking meghaladja mentális határainkat, akkor a technológia hatékonyság helyett bénultságot okoz.
A mesterséges intelligencia káros hatású az agy működésére
Az 1488 főn végzett kutatás új típusú kimerültséget azonosított. Az AI-agykisülés mentális kimerültség, ami az AI-eszközök túlzott használatából vagy intenzív felügyeletéből fakad. Ilyenkor a tevékenység túllépi az egyén kognitív kapacitását. Francesco Bonacci, AI-szakértő „Vibe Coding Paralízis: Amikor a végtelen produktivitás tönkreteszi az agyad” című X-bejegyzésben újfajta élethelyzetet ír le. Azt, amikor a nap végére nem a munka hanem annak menedzselése merít ki. A félbe maradt munkafolyamatok, a félkész funkciók és az AI-ágensek közötti állandó közvetítés. Ilyenkor úgy érezhető, hogy teljesen elvész a kontroll a projekt átlátása felett.
Sokan „zizegő” érzésként vagy sűrű mentális ködként jellemzik a helyzetet, amelyben képtelenek odafigyelni. A mentális túlterheltség gyakran fejfájással és lassuló döntéshozatali képességgel párosul – van, aki úgy érzi, mintha tucatnyi böngészőlap lenne nyitva az agyában. Az AI-t aktívan használók 14 százaléka már rendszeresen él át ilyen, vagy ezekhez hasonló állapotot, miközben az AI-agykisülés nem azonos a krónikus munkahelyi kiégéssel, a burnouttal.
Utóbbi érzelmi és motivációs deficit, az agykisülés pedig az agy végrehajtó funkcióit és munkamemóriáját érő akut kognitív túlterhelés. A kiégés fő oka az érzelmileg megterhelő munka, hosszú távú stressz, az AI-agykisülés oka viszont az AI-ügynökök intenzív felügyelete és ellenőrzése. A burnout következménye az általános motivációvesztés és az alacsony hatékonyság, az agykisülésé pedig a mentális másnaposság és az információ-túlterheltség.
A mesterséges intelligencia áldás és átok is
A kutatás feltárt egy ellentmondást: miközben a mesterséges intelligencia csökkentheti a kiégést, felszabadítja a munkavállalót az örömtelen rutinmunkák alól, és lehetőséget ad a kreativitásra, az AI-folyamatok állandó, részletekbe menő felügyelete növeli az akut mentális fáradtságot. A kutatásunk érdekes összefüggést talált az egyszerre használt AI-eszközök száma és az abból fakadó termelékenységnövekedés között. Amikor egy AI-eszközről kettő párhuzamos használatára vált valaki, az érdemi termelékenységjavulást hoz. Egy harmadik eszköz tovább növeli a hatékonyságot,de már kevésbé. Három eszköz fölött viszont a termelékenység visszaesik.
Agyunk végrehajtó kontrollja és munkamemória-kapacitása véges. A multitasking és a folyamatos váltogatás az eszközök között állandó kognitív újraindítást igényel, ami gyorsan felemészti a mentális energiát. Bonacci szerint a baj akkor van, amikor már többet dolgozunk az eszközök menedzselésén, mint a probléma megoldásán. A kreatív és interaktív területek sokkal inkább ki vannak téve AI-agykisülés kockázatának. Az agykisülésre a marketing területén legnagyobb az esély (26 százalék). Ezt követi a HR (19 százalék), a mérnökök (18 százalék) és a pénzügyi, számviteli munkák (17 százalék).
Az AI-agykisülést átélők körében harmadával nő a döntési fáradtság. A kimerült agy hajlamos a könnyebb ellenállás irányába mozdulni, ami rontja a stratégiai döntések minőségét. A kimerült munkavállalók gyakrabban hibáznak: a kisebb (formázási, kódolási) hibák száma 11 százalékkal nő, a súlyos, biztonságot vagy a kimenetelt befolyásoló hibák gyakorisága viszont 39 százalékkal ugrik meg az elemzés szerint. És gyakran legaktívabb felhasználók égnek ki először, miközben az agykisülést megtapasztalók távozási szándéka jelentősen megnő.
A vezetőknek tehát dönteniük kell: a mesterséges intelligenciával valóban tehermentesítik-e dolgozóikat, vagy csak újabb feladatokkal tölti ki a felszabaduló kapacitást. Az AI segítségével automatizált feladatok azonnali, újabb munkával való pótlását az innovatív dolgozók büntetésként élik meg.
Kép: Pixabay
