A borostyán kiváló felülettakaró növény: falak befuttatására és talajtakarásra is használják. Fontos azonban tudni, hogy bizonyos körülmények között egészségügyi kockázatot jelent – írja az Agrofórum. A borostyán minden része tartalmaz biológiailag aktív vegyületeket, elsősorban triterpén-szaponinokat (például alfa-hederint) és falcarinolt, amik a növényt védik a kártevőkkel és növényevőkkel szemben.
A borostyán mérgező hatású
A levelekkel való érintkezés esetenként bőrirritációt, viszketést vagy akár hólyagosodást is okozhat. Az érzékenység kialakulása esetenként évekig is eltarthat. Borostyánnal való foglalkozás során ezért érdemes védőkesztyűt és hosszú ujjú ruhát viselni.
A fiatal növény kúszó habitusú, jellegzetesen karéjos levelekkel. Ebben a fázisban elsősorban zöldfelületek borítására használják. Idősebb állapotban azonban a borostyán elveszíti kapaszkodóképességét, hajtásai fásodnak, levelei tojásdad formát öltenek. Ekkor hozza apró, zöldessárga virágait, majd később bogyós terméseit is. a kékesfekete, bogyószerű csonthéjasok tél végén és kora tavasszal érnek. A legnagyobb mennyiségben ezek tartalmaznak mérgező tartalmú szaponint.
Gyermekek és kisebb testű háziállatok esetén már néhány bogyó elfogyasztása is tüneteket okozhat. Ez lehet hányás, hasmenés, fejfájás, szapora szívverés, súlyosabb esetben görcsök jelentkezése is.
Gyógyhatás szempontjából sem érdektelen
Nagyobb mennyiség akár életveszélyes állapothoz is vezethet, szerencsére a súlyos mérgezés ritka. Ennek oka, hogy a borostyán minden része kifejezetten keserű, így véletlenül nem ehető meg. Kockázatosak a díszváltozatok, amelyek bokorszerűen nőnek, alacsonyan hozva terméseiket.
A borostyán kivonatát a modern gyógyászat is használja. Köptető és görcsoldó hatású készítmények alapanyaga, elsősorban légúti megbetegedések kezelésére. Házi feldolgozása viszont veszélyes, mert a hatóanyagok koncentrációja nehezen szabályozható, így gyógyhatás helyett mérgezéshez vezethet.
Kép: Pixabay
