A bankkártya személyes eszköz
A bankkártyát csak az használhatja, akinek a nevére kiállították. Ez akkor is így van, ha a kártyatulajdonos önként adja oda valakinek a kártyát és a PIN-kódot.
A bankkal kötött szerződésben a kártyabirtokos vállalja, hogy a kártyát és az azonosítókat nem adja át másnak. Ugyanez igaz a netbankos belépési adatokra is: ezek személyesek, nem használhatók más nevében, még családon belül sem.
A jó szándék nem elég jogi felhatalmazás
Az, hogy valaki a házastársunk, szülőnk vagy gyermekünk, önmagában nem ad jogot arra, hogy a pénzügyeit intézzük. Ha valaki tartósan segítségre szorul a számlák befizetésében, vásárlásban vagy banki ügyintézésben, ahhoz hivatalos felhatalmazás kell. Ez lehet banki meghatalmazás, számlához adott külön hozzáférés vagy később akár gondnoksághoz, illetve előzetes rendelkezéshez hasonló jogi forma.
A lényeg: nem az idős szülő bankkártyáját és jelszavait kell használni, hanem saját jogosultsággal kell hozzáférni a szükséges ügyekhez.
Magyarországon is szabálytalan lehet más bankkártyájának használata
Magyarországon sincs külön „családi kivétel” a bankkártyák használatára. A bankkártya és a netbanki azonosítók személyes fizetési eszköznek számítanak, amelyeket a banki szerződések szerint kizárólag a számlatulajdonos használhat. A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2009. évi LXXXV. törvény alapján a fizetési műveleteket a szerződéses feltételek szerint kell használni, a banki üzletszabályzatok pedig szinte kivétel nélkül tiltják a kártya és a PIN-kód átadását másnak.
Ha a bank tudomást szerez arról, hogy valaki rendszeresen más bankkártyáját vagy netbankját használja, akár a számla vagy a kártya korlátozásáról is dönthet. Ráadásul vitás helyzetben – például visszaélés vagy eltűnt pénz esetén – a bank könnyebben mentesülhet a felelősség alól, ha a tulajdonos megszegte a szerződés feltételeit azzal, hogy átadta az adatait vagy a kártyáját másnak.
Segíteni lehet, csak nem mindegy, hogyan
Természetesen az idős hozzátartozót lehet segíteni. Ha ott áll melletted a kasszánál, és csak abban kér segítséget, hogy helyesen tegye be a kártyát a terminálba, az más helyzet. Ugyanez igaz arra is, ha ő maga lép be a netbankjába, és te csak figyelsz, hogy jó oldalon jár-e, vagy segítsz értelmezni a lépéseket.
A határ ott van, amikor a hozzátartozó már nincs jelen, és te egyedül mész el az ő kártyájával vásárolni, pénzt felvenni vagy a netbankos adataival belépni. Ez már nem puszta segítség, hanem más személyes banki eszközének használata.
Mit lehet tenni helyette?
A rendszeres számlákat érdemes csoportos beszedésre, állandó átutalásra vagy banki automatizmusra állítani. Így nem kell minden hónapban külön intézkedni.
Ha valaki rendszeresen szeretné kezelni idős szülője számláját, a banknál kell kérni hivatalos hozzáférést vagy meghatalmazást. Ilyenkor a segítő saját azonosítóval intézheti az ügyeket, nem a szülő jelszavával.
Bevásárlásnál megoldás lehet az online rendelés házhoz szállítással, utólagos számlázással, vagy az, hogy a segítő saját pénzéből vásárol, majd ezt utólag, átlátható módon rendezi a család.
Érdemes előre gondolkodni
Amíg az idős szülő még döntésképes, érdemes időben rendezni a meghatalmazásokat és digitális ügyintézési jogosultságokat. Magyarországon például sok hivatalos ügy intézhető meghatalmazással vagy Ügyfélkapuhoz, illetve állami digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogosultságokkal.
A legfontosabb, hogy a családi segítség ne szokásból és jelszómegosztásból működjön, hanem szabályosan. Így nemcsak a segítő kerül biztonságosabb helyzetbe, hanem az idős hozzátartozó pénze és jogai is jobban védhetők.
Fotó: illusztráció, Getty Images
