Nem feltétlenül ott a legnagyobb a hőség egészségügyi ára, ahol a legtöbb a forró nap. Magyar kutatók friss elemzése szerint egyes megyékben az intenzív hőhullámok idején akár 35 százalékkal is megugorhat a halálozás. Az eredmények fontos üzenetet hordoznak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából – írja a masfelfok.hu.
Az elmúlt évek nyarai egyre gyakrabban hoznak tartós, extrém hőséget Magyarországon. Egy friss, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita által készített elemzés most azt vizsgálta meg, hogy 2015 és 2025 között mely térségekben fordultak elő leggyakrabban hőhullámok, és hol mutatkozott a legnagyobb többlethalálozás ezen időszakok alatt.
A délkeleti országrész a leginkább kitett a hőségnek
Fotó: Getty Images
A kutatás szerint a hőhullámos hetek legnagyobb számban az ország déli és délkeleti megyéiben jelentkeztek. Az elmúlt 11 évben Csongrád-Csanád megyében 33, Békésben 29, Bács-Kiskunban 27, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 23 olyan hetet regisztráltak, amikor a tartós hőség komoly terhelést jelentett a szervezet számára. Ez azt jelenti, hogy az érintett térségekben nyaranta átlagosan két-három héten át kellett extrém meleggel számolni.
A skála másik végén Nógrád megye áll, ahol a vizsgált időszakban mindössze egyetlen hőhullámos hetet találtak, míg Vas megyében hármat.
Nem ott a legnagyobb a veszély, ahol a legtöbb a hőhullám
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a hőhullámok gyakorisága és a hőség okozta többlethalálozás nem feltétlenül jár együtt. A kutatók a KSH és a NEAK halálozási adatait is elemezték, és azt találták, hogy több megyében kiugróan magas a többlethalálozás az intenzív hőhullámok idején.
Az eredmények szerint:
- Tolna megyében 35 százalékos
- Baranya megyében 28 százalékos
- Jász-Nagykun-Szolnok megyében 26 százalékos
- Bács-Kiskun megyében 25 százalékos
- Békés megyében és Budapesten nagyjából 24 százalékos
átlagos többlethalálozás mutatkozott az intenzív hőhullámos hetekben.
Különösen figyelemre méltó, hogy Csongrád-Csanád megyében, amely az ország egyik legforróbb térsége, a többlethalálozás „csak” körülbelül 20 százalék volt. A kutatók szerint ebben szerepet játszhat, hogy a helyiek jobban alkalmazkodtak a rendszeres hőséghez, illetve Szegeden kiemelkedően magas a légkondicionált lakások aránya.
A tanulmány kitér arra is, hogy a 2024 júliusában átvonuló hőhullám különösen súlyos volt. Budapesten és több délkeleti városban ez bizonyult a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámnak a mérések kezdete óta. A fővárosban a kéthetes forróság idején 34 százalékkal több halálesetet regisztráltak a május és szeptember közötti időszak átlagához képest.
A legveszélyeztetettebbek az idősek és a krónikus betegek
A szakemberek szerint a tartós hőség különösen veszélyes az idősekre, a kisgyermekekre, a szív- és érrendszeri betegséggel élőkre, valamint azokra, akik olyan városi lakásokban élnek, amelyek éjszaka sem tudnak megfelelően lehűlni.
A kutatás szerzői hangsúlyozzák: a hőség elleni védekezés nem merülhet ki a szokásos nyári figyelmeztetésekben. Az eredmények szerint a jövőben az egészségügyi, szociális és várostervezési rendszereknek is fel kell készülniük az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokra.
