Vermonti kutatók friss tanulmányukban arról számoltak be, hogy a törpeharcsák (Ameiurus nebulosus) képesek egymásnak átadni a bőrrák egy típusát. Ezzel a faj egy rendkívül szűk csoporthoz csatlakozott: korábban csak az erszényes ördögöknél, a kutyáknál és a kagylóknál figyeltek meg hasonló jelenséget.
Ilyenkor az egyik egyedben kialakuló ráksejtek kiszabadulnak a szervezetből, átjutnak egy másik állat testébe, ott pedig megtelepednek és tovább osztódnak. A folyamatban nem vírusok, baktériumok vagy paraziták játszanak szerepet, hanem kizárólag maguk a daganatsejtek – szemlézte a Házipatika a The Conversation oldaláról Lewis C. E. Mason, a Kingstoni Egyetem mikrobiológusának írását.
Rákos sejtek – 3D-s illusztráció. Számítógéppel generált (CGI) kép egy rákos sejtről, amely rendkívül nagy nagyításban mutatja be a sejt felszínének általános szerkezetét. Orvostudományi kutatást szemléltető illusztráció. (Forrás: Getty Images)
Terjedhet a rák emberről emberre?
A felfedezés után adódik a kérdés: vajon embereknél is előfordulhat ilyesmi?
Magyarán: fertőző lehet a rák? Mason szerint a rövid válasz: nem. A teljes kép azonban ennél árnyaltabb.
Az említett állatfajoknál ugyanis nagyon speciális körülmények teszik lehetővé a daganatsejtek terjedését. Az erszényes ördögök például párzás és verekedés közben gyakran harapják meg egymás pofáját, így a tumorsejtek a sebeken át juthatnak át egyik állatból a másikba. Kutyáknál párzás során adódhatnak át nemi szervi daganatsejtek, míg a kagylóknál a feltételezések szerint az elpusztult egyedekből kiszabaduló rákos vérsejteket szűrik ki a vízből a fajtársak.
A törpeharcsák esetében egyelőre nem tudni pontosan, hogyan történik a fertőzés, de a kutatók szerint itt is szóba jöhet a párzás vagy a víz közvetítő szerepe.
Miért nem történik meg ugyanez embereknél?
Elméletben a daganat átadásához nem kell más, mint életképes ráksejtek, amelyek egyik szervezetből a másikba jutnak. A valóságban azonban több akadály is útjukat állja.
- Az első az immunrendszer. Az idegen sejtekre folyamatosan vadászik, ezért egy másik egyedből származó ráksejteket is gyorsan elpusztítaná. Ugyanez okozza a szervátültetések egyik legnagyobb kihívását is: a szervezet kilökhetné a donorszervet, ezért a betegek immunszuppresszáns gyógyszereket kapnak.
- A genetika is fontos szerepet játszik. Az emberek – és a legtöbb állatfaj – genetikailag nagyon változatosak, így az egyik egyed ráksejtjei rendszerint túl különbözőek ahhoz, hogy egy másik szervezetében életben maradjanak. Az erszényes ördögök éppen azért kivételek, mert genetikai változatosságuk rendkívül alacsony.
- Nem utolsósorban maguk a sejtek is rendkívül sérülékenyek. A szervezeten kívül többnyire gyorsan elpusztulnak, ezért a terjedéshez rendszerint közvetlen testi kontaktusra vagy különleges környezetre van szükség – ilyen például a kagylók esetében a sós víz.
Éppen ezért embereknél eddig nem írtak le természetes úton, önállóan terjedő daganatos megbetegedést. Előfordult már, hogy egy átültetett szervvel együtt ráksejtek is átkerültek a recipiens szervezetébe, vagy hogy az anya daganata a méhen belül fejlődő magzatot is érintette. Emellett egyes fertőzések – például a humán papillomavírus (HPV) – növelhetik bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát. Mason hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ezek elszigetelt esetek, illetve vírusok által kiváltott megbetegedések, nem pedig olyan daganatok, amelyek önálló sejtvonalként terjednek emberről emberre.
Az állatokban előforduló fertőző daganatok kutatása ennek ellenére sokat taníthat az emberi rákról is. Segíthet jobban megérteni, miként fejlődnek a daganatok, hogyan kerülik ki az immunrendszer védekezését, és milyen mechanizmusok révén képesek terjedni. Mindez olyan betekintést nyújt a daganatok biológiájába, amelyet kizárólag az emberi daganatok vizsgálatával nem lehetne megszerezni
– fogalmaz cikkében a mikrobiológus szakértő.
