Manj Gohel brit érsebész a Men’s Fitnessnek arról beszélt, hogy a vénás problémák korai tünetei gyakran nem látványosak, ezért sokan csak akkor kérnek segítséget, amikor már tartós duzzanat, bőrelszíneződés vagy fájdalmas visszerek jelentkeznek. Fontos azonban: egy-egy tünet önmagában még nem jelent vénás betegséget. A tartós vagy romló panaszokat viszont nem érdemes figyelmen kívül hagyni.
A nehéz, fáradt láb is jelezhet vénás problémát
A krónikus vénás elégtelenség akkor alakulhat ki, ha a láb vénáiban található billentyűk nem működnek megfelelően, ezért a vér egy része visszafelé áramlik és pangani kezd az alsó végtagokban.
A Society for Vascular Surgery – az Egyesült Államok Érsebészeti Társasága – a gyakori tünetek között említi a boka és a lábszár duzzanatát, a láb elnehezülését, fájdalmát vagy viszketését, a visszereket és a boka körüli barna bőrelszíneződést. A brit NHS szerint a visszeres panaszok között szintén szerepelhet a fájdalom, sajgás, nehézláb-érzés, a duzzadt boka és lábszár, illetve a bőr viszketése, szárazsága és elszíneződése. A tünetek hosszabb állás után rosszabbodhatnak, a láb felpolcolásakor pedig enyhülhetnek.
Ha estére mély nyomot hagy a zokni, érdemes megfigyelni a lábadat
Gohel szerint egy egészen hétköznapi jel is felhívhatja a figyelmet a duzzanatra: ha estére feltűnően mély barázdát hagy a zokni gumija a boka körül. Ez önmagában természetesen nem diagnosztikai jel. Egy szoros zokni egészséges lábon is hagyhat nyomot, és a boka duzzanatának számos más oka lehet.
Ha azonban a jelenség rendszeresen visszatér, a boka vagy a lábszár láthatóan megduzzad, nehézzé válik, esetleg fájdalom vagy bőrelváltozás is társul hozzá, érdemes orvosnak megmutatni.
A NICE, vagyis a brit National Institute for Health and Care Excellence – Nemzeti Egészségügyi és Klinikai Kiválósági Intézet – kifejezetten javasolja az érsebészeti kivizsgálást, ha a visszerekhez fájdalom, duzzanat, nehézláb-érzés, viszketés vagy a krónikus vénás elégtelenségre utaló bőrelszíneződés társul.
A visszér nem mindig csak esztétikai probléma
A kidudorodó, kanyargós visszerek sokaknál valóban elsősorban esztétikai problémát jelentenek, és nem minden látható ér mögött áll súlyos betegség. A visszerek azonban bizonyos esetekben szövődményeket is okozhatnak. Előfordulhat vérzés, felületes vénagyulladás vagy vérrögképződés, ekcémaszerű bőrelváltozás, illetve nehezen gyógyuló vénás lábszárfekély.
Különösen fontos megmutatni orvosnak a visszereket, ha fájnak, megkeményednek, körülöttük megváltozik a bőr színe, rendszeresen bedagad a láb, vagy seb jelenik meg a boka-lábszár területén.
A vádli valójában egy második pumpaként dolgozik
A láb vénáinak különösen nehéz dolguk van: álló helyzetben a gravitáció ellenében kell visszajuttatniuk a vért a szív felé. Ebben kulcsszerepet játszanak a vádli izmai. Járáskor az izmok összehúzódása összenyomja a mélyebb vénákat, és felfelé hajtja bennük a vért. A vénabillentyűk közben segítenek megakadályozni, hogy a vér visszafolyjon. A szakirodalom ezért a vádli izompumpáját a vénás visszaáramlás egyik legfontosabb mechanizmusának tekinti.
Ez az oka annak, hogy a rendszeres mozgás ennyire fontos lehet. Nem kell feltétlenül kemény edzésre gondolni. A séta, a lépcsőzés és más olyan mozgások, amelyek közben dolgozik a vádli, rendszeresen aktiválják ezt az izompumpát.
Az egész napos ülés nem tesz jót a vénás keringésnek
Ha órákon keresztül mozdulatlanul ülünk vagy állunk, a vádli izompumpája kevésbé dolgozik, miközben a gravitáció miatt nagyobb nyomás nehezedik az alsó végtag vénáira. Az NHS ezért visszeres panaszok esetén rendszeres mozgást, például sétát javasol, és azt tanácsolja, hogy amikor lehet, polcoljuk fel a lábunkat.
Egy ülőmunkával töltött napon már az is segítség lehet, ha időről időre felállunk, sétálunk néhány percet, lépcsőzünk, vagy ebédidőben teszünk egy rövid kört. A cél nem az, hogy egész nap eddzünk, hanem az, hogy ne maradjon a lábunk órákon keresztül teljesen mozdulatlan.
Kompressziós harisnyát sem érdemes találomra választani
A kompressziós harisnya bizonyos vénás betegségekben és lábdagadás esetén hasznos lehet, de nem minden kompressziós zokni egyforma, és nem mindenkinél biztonságos ugyanazt használni.
A NICE például arra figyelmeztet, hogy bizonyos artériás keringési problémák, súlyos ödéma, érzészavar vagy egyes bőrbetegségek esetén a kompresszió nem alkalmazható automatikusan. A megfelelő méret és nyomáserősség kiválasztása is fontos. Vagyis ha valaki tartós lábdagadás miatt szeretne kompressziós harisnyát hordani, jobb előbb egészségügyi szakemberrel tisztázni, mi okozza a tüneteket és milyen típusú kompresszió lenne megfelelő.
Ezekkel a tünetekkel viszont nem szabad várni
Van egy fontos különbség a lassan kialakuló krónikus vénás panaszok és a mélyvénás trombózis tünetei között. Ha hirtelen csak az egyik láb dagad meg, fáj vagy lüktet, főként a vádliban vagy a combban, a bőr pedig meleggé, vörössé vagy sötétebbé válik, mielőbb orvosi segítséget kell kérni, mert ezek mélyvénás trombózis jelei is lehetnek.
Ha ehhez hirtelen légszomj, mellkasi fájdalom, véres köpet vagy ájulás társul, az tüdőembóliára is utalhat, ami sürgősségi ellátást igényel. A legtöbb estére elfáradó vagy enyhén bedagadó láb mögött természetesen nem trombózis áll. A lényeg inkább az, hogy a tartós változásokat ne tekintsük automatikusan az öregedés természetes velejárójának.
A lábunk erei egész nap dolgoznak azért, hogy a vér visszajusson a szívhez. Néhány rövid séta és rendszeres mozgás sokat segíthet nekik, a visszatérő fájdalom, duzzanat vagy bőrelváltozás esetén pedig érdemes időben kivizsgáltatni az okot.
Fotó: illusztráció, Getty Images
A videó AI alapú programmal készült.
