A feketekereskedelem jóval több annál, mint hogy valaki a hivatalos értékesítési csatornákat megkerülve jut hozzá egy áruhoz. Az illegális piac bevételkiesést okoz az államnak, hátrányos helyzetbe hozza a szabályosan működő vállalkozásokat, és a vásárlók számára is komoly kockázatokat jelent. Utóbbi talán a legfontosabb: ha valami ellenőrizetlen forrásból érkezik, sok esetben azt sem lehet biztosan tudni, hol készült, mit tartalmaz, vagy megfelel-e azoknak az előírásoknak, amelyek a legálisan forgalmazott árukra vonatkoznak.
A feketekereskedelem számos területen jelen van, a hamis ruházati cikkektől és elektronikai eszközöktől a gyógyszereken át egészen a dohány- és nikotintartalmú termékekig. Közös bennük, hogy a hivatalos kereskedelmi rendszeren kívül jutnak el a vásárlókhoz, így az eredetük és minőségük ellenőrzése és biztosítása is jóval nehezebb, vagy egyenesen lehetetlen.
Az alacsonyabb ár végül nem térül meg
Az illegális kereskedelem egyik vonzereje a jellemzően alacsonyabb ár vagy az egyszerűbb hozzáférés. Ez azonban együtt járhat azzal, hogy a vásárló lemond a legális piac által nyújtott garanciákról: egy hamis vagy ismeretlen forrásból származó árunál nem feltétlenül ellenőrizhető az összetétel, az előállítás módja vagy akár az sem, hogy valóban azt kapja-e a fogyasztó, amit a csomagolás ígér.
Mindeközben a jogszerűen működő vállalkozások adókat és közterheket fizetnek, valamint gyártási, kereskedelmi és fogyasztóvédelmi előírásoknak kell megfelelniük. Az illegális kereskedők ezeket a kötelezettségeket megkerülik, ami nemcsak jelentős állami bevételkiesést okozhat, hanem a tisztességes versenyt is torzítja.
A feketepiac ráadásul nem feltétlenül néhány alkalmi eladóról szól. A nagyobb mennyiségű illegális áru előállítása, szállítása és értékesítése mögött szervezett, akár országhatárokon átívelő hálózatok is működhetnek. Minél nagyobb a kereslet és az elérhető haszon, annál vonzóbbá válhat az adott piac az illegális szereplők számára.
A csempészett cigarettáktól az illegális vape-ekig
Magyarországon a fogyasztók hagyományos és füst nélküli dohányipari termékeket kizárólag a nemzeti dohányboltokban vásárolhatnak legálisan – kivételek csak a nemzetközi repülőterekre és a büntetés-végrehajtás intézményeire vonatkoznak. Minden más forrásból beszerzett dohány- vagy nikotintartalmú termék illegálisnak minősül.
A dohány- és nikotintermékek feketekereskedelme több formában is megjelenik. Ide tartoznak a hamis vagy csempészett cigaretták, de ugyanennek a jelenségnek a részei az illegálisan forgalmazott e-cigaretták (vape-ek) is. Magyarországon az ízesített e-cigaretták és utántöltő folyadékok forgalmazása tiltott, miközben ezek iránt továbbra is jelentős fogyasztói kereslet mutatkozik.
Ennek következtében az ilyen eszközök a tiltás ellenére is jelen vannak a magyar piacon, jellemzően internetes, közösségi médiás vagy külföldi beszerzési útvonalakon keresztül vásárolhatók meg.
A gond nem pusztán az, hogy ezek értékesítése a szabályozott rendszeren kívül történik. Az illegálisan beszerzett e-cigarettáknál az eredet, az összetétel és a tényleges nikotintartalom sem ellenőrizhető. Ez fogyasztóvédelmi és termékbiztonsági szempontból is komoly kockázatot jelent. Ráadásul az ellenőrizetlen értékesítésnél az életkori korlátozások betartása is jóval nehezebben biztosítható.
Mindez jól mutatja, hogy a feketekereskedelem nem pusztán adózási vagy gazdasági kérdés. A legális piac lényege éppen az, hogy ellenőrizhető keretek között működik: ismert, honnan származik az áru, milyen követelményeknek kell megfelelnie, és ki felel érte. Az illegális kereskedelemben ezek a biztosítékok részben vagy teljesen eltűnnek, veszélyeztetve ezzel a fogyasztókat.
Ez a médiatartalom társadalmi célú reklám, mely készült a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. megrendelésére. További információkat talál az égéshelyett.hu oldalon.
