A Gabrielle Bonheur Chanel név alatt 1883 augusztus 19-én született Coco Chanelt a mai napig a 20. századi divat legfontosabb karaktereként jegyzik, aki a kortárs divat számos alappillérét tette le, olyan nagy tervezőket megihletve, mint Tom Ford, Prada, Helmut Lang, Derek Lam, Oscar de la Renta vagy Donna Karan. Sok évtizedes pályájába rengeteg ikonikus darab, termék megalkotása fért bele, de nézzük, hogy a zseniális termékenység, az átlagon felüli tehetség és szorgalom milyen környezetben is szökkent szárba…
A csillogó, hollywoodi vászonra kívánkozó munkásságot Coco esetében nagyon nyomorúságos “start” előzte meg. Mosónő édesanyja tuberkulózisban elhunyt, édesapja pedig árvaházba adta az akkor 12 éves kislányt és testvéreit. Az árvaházat vezető apácáknak köszönhette az életútját is kijelölő egyetlen “hozományát”, a varrás, hímzés tudományát, amivel később megalapozta karrierjét a divat világában.
Az éjszakából a csillagokig
A Chanel név mára a luxus egyik szinonimájává nőtte ki magát, de az extravagancia, és a 20. század legkarakteresebb divatirányzatainak létrehozása előtt Gabrielle az éjszakai klubéletben bontakoztatta ki tehetségét, akkoriban még a hangja segítségével. A Ko Ko Ri Ko és a Qui qu’a vu Coco című dalok éneklése ha vagyont és sikert nem is hozott számára, de olyan jellegzetes négybetűs becenevet “ragasztott” a fiatal francia énekesnőre, amit a divatőrültek most is büszkén viselnek a sok ezer dolláros dizájnertáskájukon logó formában. Az éneklés tudománya mellett ekkor már az apácáktól tanult varrástudományát is csiszolgatta, 1913-ban egy kis támogatói segítséggel kalapkészítésbe vágott, majd a fejfedők után jött a fordulópont, a ruhaüzlet. Az áttörést egészen pontosan a dzsörzé anyag hozta a fiatal francia tervezőtehetség számára, aki az 1920-as évek derekán, a virágzó luxus, egzotikum és pompa korában egy innovatív, olcsó anyag, a dzsörzé bevetése mellett döntött. Az elsősorban férfi fehérnemű alapanyagként szolgáló szövet igazi újonc volt a párizsi divatplatformon, ahol pazar textilek sokaságából válogattak a nagyvárosi dámák. A merész újítás nagy siker lett, és Coco érve azóta mottóvá nőtte ki magát: “olyan divatot teremtek, amellyel a nők együtt tudnak élni, lélegezhetnek benne, kényelmesnek érzik, és fiatalítja őket.”
Innentől kezdve nem volt megállás, must have, vagyis kötelező darabok egész sorát alkotta meg a divatrajongók akkori, és soron következő generációinak.
A kötelező Chanel-darabok
A négy ikonikus Chanel-alkotás első, és egyik legfontosabb eleme a híres tweed zakó, amelynek 1954-es születése új irányt jelölt ki a női divatban. A férfiöltönyök formalitását hozta el, egyszerű, finom női eleganciába burkolva, azóta pedig Karl Lagerfeldnek hála megújult formában, felfrissített vonalakkal, újjászületett formában is élvezhetjük. A kis fekete ruha manapság is fogalom, de Coco mesteri tálalásában valóságos robbanást hozott az új áramlatokra kiéhezett ötvenes években…
A Chanel-táskák születésük óta a frontvonalban szerepelnek, ha időtállóság, minőség és elegancia a jelszó. A dizájnertáska-bolondok kedvence, a Chanel-prototípus 1929-ben született meg, miután Coco megunta a női táskák cipelése jelentette kényelmetlenséget, a katonai táskákról ellesett zsinóros megoldással ruházta fel retiküljeit.
A tervezőnő azonban számos társával ellentétben kilépett a ruha-, kiegészítőtervezés kettőséből, és a parfümkészítésbe is belekóstolva, természetesen szakértői segítséggel Chanel márkanév alatt piacra dobta első illatát. A Chanel No. 5. azóta is a világ legkeresettebb illata, 30 másodpercenként értékesítenek belőle egyet. Rajongói között pedig olyan hírességek szerepeltek, mint Marilyn Monroe, aki egyik legismertebb interjújában arra a kérdésre, hogy mit is visel az ágyban, azt a választ adta: alig pár csepp Chanel No. 5 parfümöt.
Vagyis a francia divat nagyasszonya, sikereit nem csak Európa szerte érte el, a filmvilágban, sőt, világszerte rajongtak érte a felső tízezer tagjai. Tengerentúli klientúrájába tartozott Greta Garbo, Marlene Dietrich, Elizabeth Taylor, Jane Fonda, Jackie Kennedy és Grace Kelly, akik egytől-egyik imádták a tervezőnő kreációit.
A tervezőnő hiába álmodta meg sokak menyasszonyi ruháját, ő maga soha sem ment férjhez. Rajongói és szeretőinek sora hosszú, és színes volt, Etienne Balsan, francia pólójátékos az üzletnyitásban is támogatta, rajta keresztül ismerte meg később fő támogatóját és múzsáját, Arthur Edward Capelt. 13 évvel fiatalabb szerelme, Hans Gunther von Dincklage, mellett Igor Stravinszki zeneszerzővel, sőt Pablo Picassóval is kapcsolatba hozták, utóbbival azonban barátság kötötte össze őket.
A legutóbbi évszázad divatjának legjelentősebb alakja szállodai szobájában hunyt el 1971. január 10-én egy, a barátnőjével Claude Baillennel tett séta után. Az élete utolsó 34 évében stílusosan, a párizsi Ritz Hotel luxusszobájában lakó Coco Chanel utolsó mondata egyszerű és lényegre törő volt, mint a tőle feljegyzett legtöbb idézet: “hát így halunk meg”. Egyik legerősebb, a munkásságát és életfilozófiáját is tökéletesen tömörítő mondata azonban valószínűleg sokkal többet idézett marad, miszerint “a divat elmúlik, a stílus azonban örök”.