Életmód
Szponzorált tartalom

5 illatos, ínyenc sajt, amit az olaszoknak köszönhetünk

A krémes mascarpone, a fűszerként is funkcionáló parmezán vagy a karakteres gorgonzola a kedvenced? Sajtok, amik nélkül nem élet az élet, és ezt az olaszok pontosan tudják!

Ha te is a sajtimádók táborát erősíted, pontosan tudod, milyen mennyei tud lenni egy-egy falat a kedvenc sajtunkból. A franciák mellett az olaszoknak köszönhetjük a világ legfinomabb, legízletesebb sajtjait. Mindent felsorolni szinte lehetetlen, hiszen körülbelül 400 eredetvédett sajttal büszkélkedhetnek, következzenek a legnépszerűbbek!

Gorgonzola

Az egyik legrégebbi sajtot közel 1000 éve ismerik az olaszok, és Észak-Olaszországból, Gorgonzolából indult világhódító útjára. Arról, miként készült az első gorgonzola, számos legenda kering, az egyik úgy tartja, hogy egy nemtörődöm vendéglős penészes sajtot adott a vendégeknek, akik nagy meglepetésére odavoltak a kékpenészes finomságért. Egy másik történet szerint a gorgonzolát valójában egy szerelmes sajtkészítőnek köszönhetjük, aki addig udvarolt egy lánynak, amíg a tej meg nem aludt. De bárhogy is született az első gorgonzola, az biztos, hogy tehéntejből készül, 2-4 hónapig érlelik, és egy különleges penészgombának köszönheti a semmihez sem hasonlítható ízét. A sajtból 6-12 kilós korongokat formáznak, a karakteresebb, fűszeresebb piccante, valamint a lágyabb, édeskés ízű dolce salátákat és tésztaételeket varázsol mennyeivé.

Mascarpone

A Lombardiából érkező mascarpone egyfajta átmenetet képez a tejszín és a sajt között. A legenda szerint egy Mascherpa nevű család készítette el először a sajtot évszázadokkal ezelőtt. A tehéntejből készülő sajt krémes állaga miatt rengeteg olasz étel alapanyagául szolgál: levesek, mártások, szószok, tésztaételek és sütemények elengedhetetlen hozzávalója. A magas, 70 százalékos zsírtartalmú mascarpone tele van értékes ásványi anyagokkal, vitaminokkal, nyomelemekkel, erősíti a csontjainkat, és magas magnéziumtartalmának köszönhetően az idegrendszerünket is támogatja. Ha a mascarponére gondolsz, érdemes túllátnod a tiramisun, ami ugyan tagadhatatlanul finom, de semleges íze, krémes textúrája miatt számos más édességet és sós ételt is megkoronázhatsz ezzel a sajttal.

Pecorino

A pecorino eredetileg juhtejből készült, amit a neve is jelez, hiszen a pecorino jelentése juh. A Dél-Olaszországban, Szardínián és a nyugati területeken kedvelt sajtot ma már tehéntejből, valamint kecsketejből is készítik. A sajtnak 4 eredetvédett fajtája létezik: a karakteres római, amit már a római katonák is ettek, a lágyabb ízvilágú szicíliai, ami tökéletes gnocchihoz, az édeskés szardíniai, amit szendvicsekbe, salátákba tesznek, valamint az intenzívebb ízű toszkán pecorino, ami gyümölcsökkel együtt fogyasztva adja ki leginkább az aromáját.

Parmigiano

Parmigianot, azaz pármai sajtot először a 13. században készítettek Parma megyében. Észak-Olaszországban a kemény sajtnak nagy kultusza van, ami még az irodalomban is helyet kapott: a Decameronban is feltűnik. A neve sem a véletlen miatt emlékezet a parmezánra, ugyanis a Parmigianohoz hasonló sajtokat parmezánnak nevezik. Az elkészítési módja külön szakértelmet kíván, és nem utolsósorban nagy odafigyelést: miután a tehenet megfejték, a tejet maximum 2 órán keresztül szabad állni hagyni, azután már nem használhatják fel a minimum 12 hónapig érlelődő sajthoz, amibe kizárólag természetes alapanyagok kerülhetnek. A vérbeli olaszok azonban, bármilyen parmezán sajtról is legyen szó, a 2 éves érlelési időt nem szakítják meg. A zsírtartalma jóval alacsonyabb a gorgonzolánál, így ez a finomság a diétákba is beilleszthető. A hatalmas, 25-40 kilogrammos kör alakú sajtok tökéletesek mártásokhoz, tésztaételekhez, pestókhoz, rizottókhoz, ám a grana padanóhoz és a pecorinóhoz hasonlóan inkább ízesítőként, mint nagy mennyiségben ajánlott fogyasztani. Az olaszok a tejszínes és a halas ételekhez nem tesznek parmezánt, hiszen a szárazsága miatt felszívja az ételek nedvességtartalmát, kiszárítva azokat.

Mozzarella

A mozzarella hazája Nápoly környékén, Dél-Olaszországban van, amit régen csakis bivalytejből készítettek. A közepesen lágy, hófehér sajtot a 6. század óta ismerjük, ma már sok helyen tehéntejből készítik, és kisebb-nagyobb méretekben, de minden esetben golyó formában árulják. Ettől függetlenül a tradicionális, bivalytejes sajt is elérhető, de van juh és kecsketejből készülő változat is, valamint füstölt és fűszeres. Nevét a „mozzare”, vagyis a „lecsippent” szóból származtatják, ugyanis eredetileg a sajtból lecsippentett darabot formázták gömb alakúra. Jellemzően saláták és pizzák elengedhetetlen hozzávalója, de magában, bazsalikommal és paradicsommal együtt is kifejezetten finom.

Szponzorált tartalom

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top