Szolgálati idő
A szolgálati idő az időszak, amely alatt valaki nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, és a nyugdíjjárulékot be is fizette. A törvény külön meghatározza azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül is szolgálati időnek számítanak. Alapvetően tehát szolgálati idődbe az az időszak számít bele, amikor a nyugdíjjárulékot valamilyen formában levonták. A szolgálati idő az egész aktív életkor során szerzett biztosított időt felöleli, azaz a szolgálati idő magába foglalja mindazon időszakokat, amelyek alatt valaki biztosított volt, az előírt nyugdíjjárulékot megfizette, vagy a szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A szolgálati idő hossza dönti el, hogy a nyugdíjellátást igénylő személy az öregségi nyugdíj mely fajtájára jogosult.
Öregségi nyugdíj
Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár a biztosítási jogviszonyban nem álló személy részére. Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.
2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.
Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:
– aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
– aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
– aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
– aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.
Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
A nők kedvezményes nyugdíjazásával foglalkozó új szabályok szerint az a nő, aki kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. Vagyis a korhatárra való tekintet nélkül, pusztán a jogosultsági idő feltétel teljesítésével lehet nyugdíjjogot szerezni. E kedvezményt hosszú munkajövedelem utáni járulékfizetéssel kell megalapozni, ezért minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági időt kell igazolni. A kedvezményes nyugdíj meghatározásakor jogosultsági időnek tekintik a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal járó szolgálatit időt, illetve a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati időt is. A kedvezményes öregségi nyugdíj viszont nem állapítható meg akkor, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet. Szintén nem jogosult az a nő kedvezményes öregségi nyugdíjra, akinek a súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, és a szolgálati ideje nem éri el a 30 évet. A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.
Önkéntes nyugdíjpénztár
A nyugdíjcélú megtakarítás egyik eszköze az önkéntes nyugdíjpénztár. Ezekbe aktív munkaévek során az adózott jövedelemből önkéntesen vállalt összegeket fizetnek be a tagok azért, félretegyenek annyi pénzt nyugdíjas éveikre, amiből megőrizhetik az aktív dolgozóként megszokott életszínvonalukat,. A nyugdíjpénztárak a fedezeti tartalékon felhalmozott összegeket (a pénztártagok számláin lévő megtakarításokat) folyamatosan befektetik, és az elért hozamot jóváírják az egyéni nyugdíjszámlákon. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak bárki tagja lehet, aki elmúlt 16. éves, valamint a Pénztár alapszabályát elfogadja, és legalább az egységes havi tagdíj (5.000 Ft) megfizetését vállalja. A rendszeres tagdíj mellett, tetszőleges időközönként lehetőség van eseti befizetésekre is.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítás egy olyan speciális életbiztosítás, amelynek lejárata a kötéskori nyugdíjkorhatárig tart. A biztosítás összegét akkor fizetik ki, amikor a biztosított ténylegesen nyugdíjba vonul vagy eléri a hivatalos nyugdíjkorhatárt. Ezen felül pedig térít legalább 40%-os rokkantság és halál esetén is. A nyugdíjbiztosítások sok biztosító társaság esetében szinte teljesen megegyeznek a piacon lévő korábbi életbiztosításokkal és mindössze egy záradék, egy pecsét került rájuk annak érdekében, hogy a törvényi feltételeknek megfeleljenek. Vannak olyan társaságok is, akik azonban vadonatúj nyugdíjbiztosítási termékeket dobtak a piacra, hogy ők is kínálhassanak adó visszatérítésre jogosító szerződéseket az ügyfeleiknek. A záradékos és az új termék között jogilag nincsen különbség, tehát az adójóváírás mindkét típusra ugyanúgy igénybe vehető, a feltételekben viszont jelentős eltérések tapasztalhatóak.
