Az első otthoni terhességi tesztek 1978-ban még nem olyanok voltak, mint a mostaniak, nem 5 perc, hanem 2 óra alatt nyögték ki az eredményt, 80 százalékban tévesen. Előtte pedig még ennyi sem állt rendelkezésére a nőknek, a legmegbízhatóbb terhességi teszt az volt, ha vártak, és figyelték a testük változásait. Ez azonban lassú folyamat, a nők türelmetlenek voltak már régen is, és tudni akarták hamar, hogy jön-e a baba, így furcsa trükkökkel próbálták kifürkészni a természetet. Érdekes módon valahogy mindegyiknek köze volt a pisiléshez, ez az egy nem változott.
1. Búza- és árpateszt
Az egyik legrégebbi – sőt valószínűleg a legelső – terhességi teszt az ősi Egyiptomból ered. Krisztus előtt 1350-ben a nők búza- és árpamagokra pisiltek pár napig, és ha a búza kihajtott, akkor lánnyal, ha az árpa hajtott ki, akkor fiúval voltak terhesek. Ha pedig egyik sem csírázott ki a pisilésektől, akkor nem volt terhesség. A legérdekesebb ebben a tesztben az, hogy tulajdonképpen egész jól működött: 1963-ban végeztek egy laboratóriumi kísérletet búzával és árpával, és azt kapták, hogy 70 százalékban tényleg kicsíráztak a terhes nők vizeletétől, míg a nem terhes nők és a férfiak vizelete nem volt rájuk hatással. Azért az egyiptomiak tudtak valamit.
2. Hagymateszt
Úgy tűnhet, hogy az egyiptomiaknál volt a bölcsek köve a búzával és árpával, de azért a görögökkel együtt tudtak ők is hajmeresztő praktikákat alkalmazni a terhesség megállapítására. A korai feljegyzések szerint mindkét népnél gyakorta javasolták az orvosok, hogy a nők helyezzenek fel egy hagymát, vagy egyéb erős szagú gumós növényt a vaginájukba egy éjszakára. Ha a nő lehelete másnap reggel hagymaszagú volt, akkor nem volt terhes. Ez az ötlet abból a hiedelemből származott, hogy a méh alapjáraton egy nyitott szerv, és felszivárog belőle a hagymaszag a nő szájába. Terhesség esetén azonban a méh összezáródik, és nem működik szagelszívóként.
A hagymateszt magyarázhatja azt az 1961-es esetet is, amikor egy londoni kórházban megjelent egy nő, hagymával a vaginájában, amit a szexpartnere helyezett fel neki éjjel, amíg aludt. Szegény nő azt hitte, daganata lett reggelre, aztán szembesült a ténnyel, hogy “csak” egy nagy hagymát szedtek ki belőle.
3. Sör- és datolyateszt
Egy másik ősi egyiptomi tekercs szerint szokás volt az is, hogy a nőt egy szőnyegre ültették, körbelocsolták sör és datolya keverékével, majd felírták, hányszor hányja el magát a keveréktől. Ha sokszor, akkor maximálisan terhes volt. Bár elég furcsa módszer, mégsem teljesen irracionális, hiszen az erőteljes illatok, szagok miatti hányinger valóban a terhesség egyik korai jele lehet. Bár szerintem ebben az esetben inkább annak a jele, hogy az összetrutyizott sör és datolya eléggé gusztustalan lehet.
4. Kilincsteszt
Egy 15. századi női orvoslás könyvben, a The Distaff Gospelben olvasható leírás szerint: “Ha szeretnénk tudni, hogy egy nő terhes-e, akkor kérjük meg, hogy pisiljen bele egy mosdótálba, amibe rakunk egy kilincset vagy egy kulcsot, de jobb, ha kilincset használunk. Hagyjuk benne a vizeletben 3-4 órára. Utána öntsük ki a vizeletet és vegyük ki a kilincset, majd nézzük meg, hogy a kilincs hagyott-e lenyomatot a mosdótál alján. Ha igen, akkor a nő terhes, ha nem, akkor nincs terhesség.” Most erre mit lehet mondani?
5. Pisipróféták
Bár a kilincsteszt bizarrnak hangzik, mégis van annyi alapja, hogy már akkor próbálták kimutatni valamilyen módon, hogy a terhes nő vizeletének más az összetétele. A 16. századi Európában ugyanígy elfogadottak voltak a “pisipróféták”. Ezek az úgynevezett szakértők azt állították magukról, hogy meg tudják állapítani a várandósságot a vizelet színéből, szagából és ízéből. Néhányan közülük összekeverték a vizeletet borral, és abból olvasták ki az eredményt, olykor sikeresen, mivel az alkohol reakcióba léphet a terhes nő vizeletében lévő proteinekkel. Természetesen nem álltak meg a próféták a terhes nőknél, azt is meg tudták állapítani a vizeletből, hogy a gazdájában milyen betegség bujkál.
6. “Nézz a szemembe”-teszt
Jacques Guillemeau 16. századi doktor szerint meg tudjuk állapítani a terhességet a második hónapban a nő szeméből. Ahogy írja: “Ha teherbe esik a nő, akkor mélyen ülővé válnak a szemei, és kicsi pupillái lesznek. Hozzá pedig petyhüdtté válik a szemhéja és megduzzadnak a szem sarkában lévő hajszálerek.” Ez valószínűleg így ebben a formában egyáltalán nem állja meg a helyét, de egyvalamiben azért igaza volt: a szem tényleg megváltozhat terhesség alatt, romolhat átmenetileg a látás.
7. “Láttam a jelet”-teszt
A terhesség hatodik hetében a méhnyak, a szeméremajkak és a vagina sötét kékesszürkés vagy lilás-vöröses árnyalatot vehet fel a fokozott véráramlás miatt. Ezt a jelentőségteljes terhességjelet egy francia orvos fedezte fel 1836-ban. Később elnevezték Chadwick-jelnek James Read Chadwick amerikai szülésznőgyógyász után, aki 1886-ban tárta a jelenséget a szakma elé. Csakhogy azokban az időkben a prűd nőgyógyászok nemigen nézegették a nők vagináját, így ezt a Chadwick-jelet a legritkább esetben használták a terhesség megállapítására.
8. Nyúlteszt
A terhességi teszt egészen a 20. századig nemcsak a terhes nőnek, hanem gyakran a nyulaknak, egereknek és patkányoknak is kellemetlenséget okozott. Az 1920-as években két német tudós, Selmar Aschheim és Bernhard Zondek terhes nők vizeletét fecskendezte kísérletei során ivaréretlen nőstény nyulakba, patkányokba és egerekbe, akiknek emiatt felgyorsult a peteérésük. A kísérletben 5 napig kapták az állatok a vizeletet, majd felboncolták őket és megvizsgálták az ivarszerveiket, amelyek terhesség esetén elváltozást mutattak. Végül népszerű terhességi vizsgálatként használták a nyúltesztet (a nyúlról nevezték el, mert ő a legbarátságosabb állat a nők számára a három közül). Bár el lehetett volna végezni a teszteket az állatok megölése nélkül, az túl sok macera lett volna.
9. Békateszt
A nyúlteszthez hasonlóan működött, csak itt az állatok legalább életben maradtak a végén. Az 1940-es évek végén találták azt az összefüggést, hogy ha egy békába fecskendezik a terhes nő vizeletét, akkor az állat 24 órán belül lepetézik. A Bufo, azaz barna varangy volt erre a legmegfelelőbb béka, így el is nevezték róla Bufo-tesztnek.
Bár kegyetlennek tűnnek az állattesztek, mégis fontos mérföldköveket jelentettek a vértesztek és az otthoni instant terhességi tesztek felé vezető úton, amelyek aztán alapjaiban változtatták meg a nők gondolkodását a terhességről és a saját testükről. Úgyhogy csendben köszönjük meg a nyulaknak, patkányoknak, egereknek, békáknak és hagymáknak, hogy feláldozták magukat az ügy érdekében.
Forrás: Mental Floss
