Hány baba születik korán?
Magyarországon csaknem minden tizedik, egész pontosan a koraszülések aránya kilenc százalék, ami megfelel a világátlagnak. Ez évente nagyjából 8500-9000 babát jelent, közülük több mint hatezer intenzív koraszülött osztályra kerül. Mivel az európai átlag ennél lényegesen jobb, tudnánk fejlődni e téren.
Miért történik meg?
Létezik egy tévhit, miszerint a koraszülést az anya gondatlansága okozza, pedig ez nagyon ritkán van így. Az esetek felében elve nem tudni az okot, a másik felében a káros anyai szokásokon vagy rossz életkörülményeken és stresszen kívül olyan rizikófaktorok játszhatnak szerepet, mint például az anya életkora (18 év alattiaknál és 40 év felettieknél magasabb a kockázat), az ikerterhesség, terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás, húgyúti fertőzések, korábbi koraszülés, méhrendelleneségek. De van, hogy magával a magzattal van a baj, például fejlődési rendellenessége van. Mindenesetre egy koraszülés sajnos bárkivel megtörténhet akkor is, ha minden szabályt betartott.
Ki számít koraszülöttnek?
Minden olyan újszülött, aki a terhesség 24. és 37. hete között jön világra. Szerencsére a legtöbb koraszülés a 34-36 terhességi héten történik (a koraszülések 60%-a), ekkor már a pici életkilátásai csaknem azonosak a kilenc hónapra érkezettekével. A másik véglet az extrém koraszülés (23-27. héten érkezettek), ez az összes koraszülés 5%-a, de ez is 23 ezer kisbabát jelent évente Európában.
Milyen állapotban vannak ezek a babák?
Sajnos az apróságoknak lehetnek fájdalmaik, mivel ekkor tüdejük még fejletlen, gyakran vannak légzési nehézségeik, akár gépi lélegeztetésre is szorulnak. Idegrendszerük is éretlen még és sérülékeny, ezért fordulnak elő egy részüknél később neurológiai eltérések, érzékszervi károsodások, mozgásproblémák.
Milyenek az esélyeik?
Ebből a szempontból a legfontosabb a terhesség kora: minél tovább tud a baba a méhben maradni, annál jobbak az esélyei – ez fontosabb még a súlyánál is. Egy 24. hétre született gyermeknél például általában 10-15 százalékra becsülik az egészséges életben maradási esélyt. Óriási orvosi és emberi dilemmát jelent az a kérdés, hogy mikortól tegyenek meg mindent azért, hogy egy ilyen apró kis lény életben maradjon. Hiszen a nagyon fejletlen magzatok fájdalmakat élhetnek át azzal, ha gépekkel tartják fenn az életfunkcióikat, másrészt nagy az esély arra, hogy halmozottan sérültek maradnak. Az orvostudomány sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, így azon babák túlélési esélye, akik legalább a 24. hétig bent tudtak maradni, jelentősen nőtt. Ám a 24. hét előtt világra jöttekről sajnos ez nem mondható el: az ő háromnegyed részüknél súlyos komplikációk lépnek fel, és többségüket még a kórházban elveszítik a szülők. Emiatt az orvosi ajánlások a 24. hétnél húzzák meg a határt: innen kezdve látnak neki egy koraszülött mentésének.
Terhességi kor |
Túlélési esély |
23. hét |
17% |
24. hét |
47% |
25. hét |
67% |
26. hét |
80% |
27. hét |
90% |
28-31. hét |
95% |
32-33. hét |
95% |
34. héttől |
A 9 hóra születettekével azonos |
Mi fán terem a PIC?
A korababák ellátása az úgynevezett Perinatális Intenzív Centrumokban (PIC) zajlik, ahol neonatológusok és speciálisan képzett nővérek ápolják a kicsiket. A legmagasabb felkészültségű osztályokon az 1000 gramm alatti, 24-25. hetes koraszülötteket is képesek megmenteni.
Meddig van egy baba az intenzív osztályon?
Ezeknek a csöppségeknek általában addig kell az intenzív osztályon maradniuk, amíg be nem töltik a 34-35. hetes kort, de a “neheze” sokszor ilyenkor kezdődik, és ez már a családra hárul: a fejlesztésnek óriási szerepe van akkor, ha a baba ebben-abban visszamaradott.
Akkor most nem lesz egészséges?
Nehéz megmondani, hogy mire lehet számítani a későbbiekben: a koraszülött babánk felnőve miben fog különbözni, mennyire lesz elmaradva társaitól (természetesen az is lehetséges, hogy semennyire). Ami biztos: közvetlen összefüggés van a koraszülött baba születéskori kora, súlya és a hosszútávú kilátásai között. Készült egy felmérés, amiben a legnagyobb kockázatú, 23-26. hétre érkezett gyerekek csoportját vizsgálták. A gyerekek fele teljesen egészséges, 24%-uk kis fogyatékkal, például enyhe látás- vagy hallásproblémákkal él, míg 24%-uk súlyos betegséggel, fogyatékossággal küzd.
Az általánosan is elmondható a koraszülöttekről, hogy gyakran vannak tanulási nehézségeik, és az átlagnál többször adják fel tanulmányaikat. Érdekes, hogy kétszer-háromszor gyakrabban döntenek a gyermektelenség mellett.