1. A sokkoló 2004-es Eb-döntő
A 2004-es Európa-bajnokság azzal kezdődött, hogy a házigazda Portugália Görögországgal csapott össze. Az esélytelenebbnek tartott Görögország 2-1-es győzelemmel alaposan megverte a házigazdákat a nyitómeccsen. A döntőben ismét Portugáliával kerültek szembe, és 1-0-s győzelmükkel a görögök hazavitték 2004-ben az Eb trófeáját.
2. A csapat, amely selejtező nélkül nyert
Jugoszláviának részt kellett volna vennie az 1992-es Európa-bajnokságon, ám az UEFA két héttel a torna előtt kizárta a csapatot, az akkor zajló jugoszláv háborúk miatt. A helyükre végül Dániát hívták be. A dánok sokkolták a világot, és Németország 2-0-s legyőzésével megnyerték a trófeát.
3. Két nemzet már nem létezik
Az első Eb-re 1960-ban került sor, és eredetileg Európai Nemzetek Kupája néven négy csapat részvételével zajlott. Az első verseny döntőjében a Szovjetunió és Jugoszlávia játszott, és a szovjetek 2-1-es győzelemmel a világ első Eb-bajnokai lettek. Érdekesség, hogy a Szovjetunió 1991-ben, Jugoszlávia pedig 2003-ban szakadt szét.
4. Az aranygól szabályai
1993-ban az UEFA bevezette az aranygólt, amely a 30 perces hosszabbítást helyettesíti, ha a csapatok a 90 perc végére döntetlenre állnak. Ha a gól a hosszabbításban született, akkor a gólt szerző csapat jut tovább. Ez a szabály döntötte el az 1996-os és a 2000-es Európa-bajnokság döntőjét. A 2004-es kiírásban ezt a szabályt eltörölték.
5. Hat játékos volt közösen a legjobb góllövő
Az Eb 2012-ben izgalmasan alakult, hiszen hat játékos végzett három góllal a tornán. Az összesített győztes a spanyol Fernando Torres lett, aki a legkevesebb percet játszott (a legkevesebb időt töltötte három góllal). Olyanokat előzött meg, mint Mario Balotelli, Mario Mandzukic, Alan Dzagoev, Cristiano Ronaldo és Mario Gomez.
6. 9 gólt lőtt egy játékos 1984-ben
Michel Platini az 1984-es Európa-bajnokságon az első három mérkőzésen hét gólt szerzett, miközben Franciaország veretlenül zárta a csoportkört. Platini aztán győztes gólt szerzett Franciaország Portugália elleni győzelmében az elődöntőben, majd a döntőben megszerezte a torna kilencedik gólját. Ezzel Franciaországnak sikerült felemelnie a trófeát. Ez az ember megállíthatatlan volt.
7. Az 1968-as pénzfeldobás
Az 1968-as Eb-házigazda Olaszországnak nem voltak túl jó mérkőzései a Szovjetunió ellen, mivel az előző két nagy tornán játszott meccseken kikaptak tőlük. Végül mindkét csapat lenyűgöző védekezése 0-0-s eredményt hozott a hosszabbítás végén. Mivel akkoriban még nem léteztek büntetőpárbajok, a mérkőzést az olaszok és a szovjetek közötti pénzfeldobás döntötte el, amelyet az olaszok nyertek. Ez lehetővé tette számukra, hogy továbbjussanak a döntőbe.
8. Az egyetlen megismételt Eb-döntő
Maradva az 1968-as Eb-n Olaszországnál, elég drámai volt, hogy Olaszország pénzfeldobással jutott a döntőbe. Ami még drámaibbá tette, hogy hosszabbítás után 1-1-es döntetlent értek el az Eb 1960-as második helyezettje, Jugoszlávia ellen. A döntőt megismételték, és Olaszország 2-0-ra győzött Jugoszlávia ellen, és megnyerte az 1968-as Eb-t. Ez a döntő maradt az egyetlen, amelyet megismételtek.
9. Az 1976-os Eb döntője az 1980-as Eb nyitómérkőzése
Csehszlovákia álomrajtot vett az 1976-os Eb-n, amikor 5-3-ra legyőzte Nyugat-Németországot büntetőkkel, és ezzel megnyerte a szoros döntőt. Ez volt az első győzelmük egy nagy tornán. Csehszlovákia szűken kvalifikálta magát az 1980-as Eb-re, és ugyanabba a csoportba került, mint Nyugat-Németország, amellyel a torna nyitómérkőzésén találkozott. Ez az 1976-os döntő visszavágóját eredményezte.
10. A nemzeti jégkorongozó és focista
A csehszlovák Vlastimil Bubnik volt az egyetlen játékos, aki egyszerre két sportágban is játszott a válogatottban, ami a labdarúgás és a jégkorong volt. Vlastimil az Eb-n és az olimpiai jégkorongbajnokságon is bronzérmet nyert.