A Yama
Yamák egy helyes erkölcsi hozzáállás irányelvei. Ezek közül az első az ahimsa, a nem-ártás törvénye, vagy az erőszakmentesség. A második a satya, az igazmondás, vagy az igazsághoz való hűség. A harmadik az asteya, a nem-lopás. A negyedik a brachmacharya, ami önmegtartóztatást és mértékletességet, de nem önmegtagadást vagy aszkézist jelent. Az ötödik az aparigraha, mely azt mondja, hogy ne ragaszkodjunk a dolgokhoz.
A Niyama
A Niyama az életvezetési elvek összessége. Ennek is öt része van, ezek közül az első a saucha, mely a külső és belső tisztaságot jelenti, ami tulajdonképpen a jó közérzet alapfeltétele. A test megtisztítása után következik az elme megtisztítása a zavaró gondolatoktól, a negatív érzelmektől, amilyen a harag, a gyűlölet, a kapzsiság, a féltékenység aggódás, hiúság, stb. A második a santosa, a megelégedettség, melyet fontos kifejleszteni magunkban. A megelégedettség boldogsággal, kiegyensúlyozottsággal és nyugodtsággal jár együtt. A harmadik a tapas, mely folyamatos figyelmet és kitartást jelent. A svadhyaya, az önismeret, önképzés és -tanulmányozás. Az ötödik része a Niyamanak, az ishwarapranidhana, avagy a lemondás a tetteink gyümölcséről.
Az Asana
Avagy a testgyakorlás, ami különböző jógapózok gyakorlását jelenti. Az asanák, jógapózok gyakorlása stabilitást, egyészséget és könnyedséget ad a testünknek, ami aztán lelki egyensúlyt eredményez. Ezután lehet rálépni a negyedik lépcsőre.
A Pranayama
A rádzsa jógában az életenergia feletti uralmat jelenti. A jóga tanítása szerint kitartó gyakorlással képes a jógi összegyűjteni és irányítani a testében az energiát. Fontos tudnunk azt is, hogy a légzésre való összpontosítás megtanulása az elme feletti uralom eléréséhez elengedhetetlen.
A Pratjahara
Ami az érzékek visszavonása, vagyis a koncentráció fejlesztése. Ezen a lépcsőfokon a gyakorló szüntelen erőfeszítéssel már megtanulja kizárni elméjéből a zavaró gondolatokat, így tovább léphet a hatodik lépcsőfokra, a DHARANA-ra, ahol tovább fejleszti a koncentrációs készségét. Figyelmét megtanulja egyetlen tárgyra, például egy virágra vagy a gyertya lángjára összpontosítani, teljesen elmerülve a látottakban. Így vonja teljesen uralma alá a tudatát, és megismeri annak működését.
A koncentrációt, az egyhegyűséget ékágrának nevezzük.
Enélkül a koncentráltság, egyhegyűség nélkül semminek a mesterévé nem válhatunk.
A dharana a meditáció első fázisa, vagyis a hetedik lépcsőfok
A Dhyana
A dhyana, a meditáció akkor következik be, amikor képesek vagyunk összpontosított állapotban maradni két és fél percig. Patandjali szerint ez a lépcső nem annyira módszer, mint inkább egy tudatállapot, melynek leírására nincsenek megfelelő szavaink.
A Samadhi
A jóga útját járó célja. Ebben az állapotban a jógi teljesen tudatos és éber. Itt már megszűnik a tér, az idő, az ok, az okozat, és a látó önmagába fordul, a meditáló eggyé válik a meditáció tárgyával, megszűnik a dualitás, a kettősség. Ez az igazi jóga, ahol a tiszta tudatosság, igazság és leírhatatlan boldogság megtapasztalása van. Ezt az állapotot csak a mély hallgatás tudja kifejezni. A jógi, aki erre a lépcsőfokra feljutott, elhagyja az anyagi világot, és az örökkévalóságba merül.
