 |
| Nisan sámánnő |
Sámánizmus
A sámánizmus a XX. században újra feléledt. Valamikor a hatvanas években mozdult meg észrevehetően – egy-két könyvnek köszönhetően, melyeket vallástörténészek, antropológusok, néprajzosok írtak. Ezek a tudósok észlelték, hogy az archaikus körülmények között élő népek kultúrájukkal együtt lassan elenyésznek. Hírt hoztak róluk, s így divatba jöttek, főleg a new age berkeiben. A sámán szót sokan használják, de kevesen értik. A szó a szibériai tungúz (evenki) nyelvből származik, és tudással bíró embert jelent. A sámánok nem föltétlenül férfiak, sőt
| Ki valójában a sámán? | |
A sámán az a személy, aki szándékosan megváltoztatja tudatállapotát azért, hogy kapcsolatba lépjen egy másik valósággal, odautazzon, majd onnan erőt és tudást hozzon. Küldetése végeztével visszautazik, és az erőt és a tudást önmaga vagy mások megsegítésére használja.
|
Ha valami bajommal hozzá fordulnék, könnyen el is utasíthatna. Ezért megkövetem: Sámán nővér, nézd el vétkem, híres híred híresedjen, neves neved nevesedjen!
Az ázsiai sámán lehet férfi és nő, Kínában és a szomszédos népeknél kezdetben főként nők végezték e teendőket, a férfiak csak később szorították ki őket. Nisan egyik kései utódja ezeknek a nagy hatalmú asszonyoknak. Származására nézvést a mandzsu nemzetséghez tartozott, a történetét pedig kb. a 17. századra teszik, bár előbb is megeshetett. A történet pedig ez:
Hajdanában a Ming dinasztia idejében volt egy falu. Itt élt egy gazdag és öreg házaspár, akinek meghalt a serdülő fiuk, ám az istenek tíz év elteltével újabb fiúval ajándékozták meg őket. Tizenöt évesen azonban őt is elvitte a halál, s a szülők fájdalma az elviselhetetlenségig növekedett. A gyász kezdetén – felsőbb sugallatra – felvetődött Nisan sámánnő neve is, aki talán képes lenne visszahozni a gyereket a halálból. Az idős apa hosszas keresgélés után rá is talált – egy ifjú asszony személyében! A fiatal lány pipázgat, és hárítgat: arra hivatkozik, hogy ő még csak egy kezdő sámán, így nem segíthet, de az öreg kitartása végül megindítja. Megmosakodik, füstölőt vesz elő, madárruhába öltözik, dobot ragad és megidézi a szellemvilágot. A történet innen válik még izgalmasabbá és meglepőbbé. Elindul a halál birodalmába, egyetlen kérése, hogy a szertartásban fiatal szeretője segítse, akiből sejthetőleg később szintén nagy sámán lesz. A sámánnő mint kiderül – otthonosan mozog a
szellemek világában, jó kapcsolatot tart fenn a különböző szellemekkel, amelyek vállalkozását segítik vagy akadályozzák. Különleges képességeivel, sámánerejével, de ha kell hazugsággal és csalfasággal, ajándékokkal és megvesztegetéssel, végül mindig felülkerekedik, és sikerre viszi a vállalkozását. Nem ijed meg senkitől, magabiztosan halad az útján, ravasz és találékony nőként a tréfát sem veti meg, s örömet talál mások rászedésében. Még a meghalt (és utált, pipogya férjének) a szellemével is el kell bánnia hazafelé, aki útját állja. Elhivatottságának köszönhetően még a pokol legkülönfélébb büntetéseit is studírozhatja egy ideig.
Miután látta e sokféle szenvedést záródik le az erkölcsnemesítéssel a mese az ő szenvedélye is lecsillapult: szakított szeretőjével, papírra vetette tapasztalatait, és az élete átlátszóan tiszta lett.
Könyvajánló:
Castaneda, Carlos: Ixtláni utazás. Édesvíz Kiadó. 1997, és egyéb Cataneda-könyvek
Eliade, Mircea: A samanizmus: Az eksztázis ősi technikái, Osiris, 2001.
Harner, Michael: A sámán útja: Erő és gyógyítás megváltozott tudatállapotokban, Édesvíz Kiadó, 1997.
Horwitz, Jonathan: Minden élet összefügg: Írások a sámánizmusról, Magánkiadás, 2003.
Nisan sámánnő. Mandzsu vajákos szövegek. Helikon. 1987.
