Rövid éj
A nyári és a téli napforduló az emberiség két olyan természeti ünnepe volt ősidőktől fogva, amelynek emlékeit napjainkig őrizzük. A Nap általában június 21-én egészen északkeleten kel, és északnyugaton bukik a látóhatár alá. Ezután mindennap egy kicsit alacsonyabban delel, és kelési-nyugvási helyei is dél felé közelednek. E változások miatt nevezzük napfordulónak ezt a napot. A hónap közepén csaknem 16 óráig tart a nappal, és mindössze 8 órás az éjszaka.
Hosszú nap
Az éjszaka a sötétség és a halál lunáris birodalma, így az évnek ezen a pontján minél messzebb kell űzni az ártó szellemeket a fény erejével. Az emberek ezért tüzeket, máglyákat raknak, hogy így is a fényt idézzék meg, és időtlenné, kortalanná tegyék, legalább ezen az egy éjszakán. A sötétség egy időre elveszíti hatalmát, s a fény diadalmaskodik.
Fagyi-árusok |
Ingyen koncertek és múzeumi rendezvények lesznek az ország több pontján csak dobhártyával és szemidegekkel kell bírni. 24-én napközben gyerekkoncertekben és színi-előadásokban, este pedig a tűzgyújtási ceremóniákban gyönyörködhetünk. 25-én este hattól hajnali kettőig a múzeumok veszik át ezt a mágusi feladatot. Reméljük, hogy kivételesen éjszakai mozgó fagyi-árusok is randalíroznak majd az utcákon.
|
Tippünk: Szent Iván-napi sokadalom » Budapesti Búcsú » Víz, Zene, Virág Fesztivál Tata »
|
Hagyományok
Ezen a napon az ország több pontján is örömünnepet tartanak Szent Iván és a nyári napforduló tiszteletére. Jönnek a piromániások és lelki társaik, a szerelmesek. Furcsa, bolondos népség lepi el a köztereket: vidámkodnak, népi hagyományokat elevenítenek fel, esetleg csókversenyt rendeznek
brrr!
Ha régi szlávok lennénk, akkor persze éjfél közeledtével nem múzeumoznánk, vagy nem az egyik sörkertből a másikba mennénk, hanem feláldoznánk egy fehér tyúkot és egy fekete kakast, majd a vérüket égő olajjal teli tálba csurgatnánk. Az áldozat után hosszan tartó körtáncba kezdenénk, és amikor a tüzek kialudtak, ledobálnánk ruháinkat és beugrálnának a vízbe. Itt azután mindenki azzal töltené a kedvét, akivel a sötétben összekerült. Bárhogy is lesz, nem árt figyelni.
Iván vagy János?
Mivel az ünnep szimbolikája a fény és a világosság győzelmét fejezte ki a sötétség és a halál felett, az egyház is élt ezzel az eszközzel, és erre a napra helyezte Keresztelő Szent János születése napjának ünnepét (a többi szenttel ellentétben, akiknek mindig a mártírhalált szenvedésük időpontja az ünnep: ez Keresztelő Szent János esetében augusztus 29-e lett). De ha a Keresztelő neve Szent János, akkor miért tulajdonítják az ünnepet mégis Szent Ivánnak? Azért, mert az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János név szláv formájából.