A Nyilas szerelmi élete

Nem teszünk jót, ha szellemi „fellegvárait” leromboljunk, ám feladatunk lehet, hogy a racionalitást behozzuk életébe. De mindezt finoman, tapintatosan kellene tennünk, úgy, hogy közben ne sértsük meg önérzetét. Ha Nyilas emberrel hozott össze minket a sors, akkor könnyen várhat ránk az a szerep, hogy kedvesünk ötleteinek megvalósítási módját nekünk kell megtalálnunk. Vagyis: nagy léptékű terveit le kell hoznunk a földi világ racionális keretei közé. Figyeljünk azonban arra, hogy soha ne „nyírjuk le a szárnyait”, ezek nélkül ugyanis képtelen létezni, s ha megtesszük, akkor könnyen keres olyan partnert magának, aki a „múzsája”, „mestere” lesz, s együtt álmodik vele.


Kedvesünket a megismerés vágya hajtja, s szeretné megfejteni a világegyetem titkait. Bennünk is ilyen feltáratlan titkot lát, s intenzíven tanulmányozza majd azt a mély, belső mozgatórugót, amely cselekedeteinket hajtja. Elengedhetetlen, hogy legyen bennünk – még hosszú idő elteltével is – olyan megfejthetetlen titokzatosság, amely elég érdekes lesz neki. Hagyjunk meg magunkból valamit, amit értelmezhet, megismerhet, s akkor a vonzalom hosszabb ideig megmaradhat, s nem keres magának új, izgalmas kihívást. Emellett előfordulhat, hogy szerelmünk nem hagyja ki az új, izgalmas, kínálkozó alkalmakat, vagy legalábbis ezt nem minden esetben tudja megtenni. Persze a hajlandóság, hogy belemenjen egy külső kapcsolatba, egyenes arányban áll annak izgalmasságával, vonzó mivoltával. A csábításnak egy egyszerű oknál fogva nem tud ellenállni: az új kapcsolat idegen, új neki, s neki lételeme, hogy megismerjen új embereket, új szokásokat. Minél egzotikusabb, különlegesebb egy ember megjelenése, szokásai, annál vonzóbb számára. Kiemelt helyet kaphatnak életében azok az emberek, akik valamilyen más kultúra, táj szülöttei, származásuk különbözik az övétől. Az ilyen kapcsolatot nagyon izgalmasnak tartja, hiszen vonzódik az idegen kultúrákhoz, tájakhoz, s minden vágya, hogy utazzon, ha csak képzeletben is.


Összefoglalva, fontos, hogy megadjuk kedvesünknek azt a fajta szellemi és filozófiai táplálékot, amelyet keres, tehát aktívan részt kell vennünk abban, ahogyan ő szellemi értelemben felfedezi a világot. Az erotika tekintetében meglehetősen temperamentumos Nyilas szerelmünk, s ez azt is jelenti, hogy egész lényét beleadja a szexualitásba. Nem véletlen, hogy az archetípus félig állat, félig ember, a kentaur képében van jelen, szimbolikáját tekintve. Szexualitása lehengerlő, ösztönös, s ha elkapja a szerelmi mámor, akkor van egy pont, ahonnan már nem lehet megállítani, előbújik belőle az állati, tiszta ösztönösség. Ez nem jelenti azt, hogy durva lenne, vagy félnünk kellene tőle. De a szexualitást a maga egyszerűségében éli meg, s nem valószínű, hogy túlbonyolítaná az aktust. Gondoljunk csak a Nyilas legjellemzőbb állatára, a lóra. (A Nyilas ábrázolását tekintve félig ló, félig ember!) Nagyon megkapó és gyönyörű látvány lehet, amikor ezek az állatok párzanak. Minden erejüket, egész lényüket beleadják ebbe a cselekedetbe, a maga tiszta, ösztönös valójában. Valahogyan így van jelen Nyilas kedvesünk is a szerelmi életében.