Kilences archetípus

• Arkangyali rend: Trónok

• Jelkép: kilencágú csillag (enneagram)

• Szín: aranysárga

• Erények: feltétel nélküli szeretet, egyetemes szolgálat, emberszeretet, jótékonyság, jótétemény, nagylelkűség, idealizmus, türelem


• Egoreakciók: önámítás, önelégültség, mártírkodás, túlzott szentimentalizmus, bosszúvágy, nemtörődömség, érdektelen magatartás, apátia, érzéketlenség

Daskalos szerint az ember őrangyala a Trónok arkangyali rendjéből érkezik. Az őrangyalok isteni, feltétel nélküli szeretettel szolgálnak bennünket, és támogatnak, hogy mi is ugyanezzel a szeretettel tudjuk áthatni minden élményünket. Amennyire sikerül ez, olyan mértékben tudjuk elérni a szellemi mesterfokot és a megvilágosodás küszöbét.

A Trónok a kilences számarchetípust töltik fel energiával. Püthagorasz szerint a kilences az emberi út beteljesülését, a megismerés teljességét jelképezi. Megjegyzi, hogy a 8+1, a 7+2, a 6+3 és az 5+4 összegek magukban foglalják az összes számot, ezzel is jelezve a kilences teljességét.

Az enneagram kilenc különböző személyiségtípust, valamint ezek egymáshoz való viszonyát írja le, és megmutatja a lelki átalakuláshoz vezető utat. Ha az enneagram kilenc személyiségtípusa azonosulni tud a hozzá társított erényekkel, akkor a személyiség teljessé válhat. Ezek az erények a következők: nyugalom, hála, őszinteség, egyensúly, stabilitás, kötődésmentesség, bátorság, elkötelezettség, megadás és céltudatos cselekvés. E folyamat egyesítő eleme az erényeket átható isteni szeretet és a szolgálat.

Az a személyiség, amelyet isteni szeretet és kegyelem hat át, annyira megközelíti belső szellemi lényegét, hogy az elkülönült ego itt már majdnem elveszti uralmát. A pöffeszkedő ego azonban összeszedi minden erejét, és még egy utolsó kísérletet tesz: megragadja a kilences szent energiáját, és „beindítja” az önámítást. Ezt általában úgy teszi, hogy megpróbál „szentet” csinálni magából. Azzal, hogy szenved, mártírkodik, „feláldozza magát”, igen hatásosan meggyőzi önmagát és másokat is a „jóságáról”. Ez az álságos gőg ezért minden egocsapda közül a legravaszabb és a legveszélyesebb. Daskalos a „fény angyalának álcázott démonnak” nevezte. E hamis büszkeség könnyen agresszív tettekbe csap, hogy helyreállítsa az ego „becsületét” és „igazságot” szolgáltasson mindazoknak, akik megsértették. A kilences büszkesége mély és megfoghatatlan formája az önbecsapásnak azzal kapcsolatban, hogy ki vagyok. Az ego elvághatja magát a kilences energiájától úgy, hogy gondatlan, apatikus, érzéketlen és hálátlan lesz.