| Cikkünk Izing Klára új könyvéből, Az asztrológus karmikus történeteiből közöl részletet. Itt olvashatsz részletesen a könyvről » | |
Megrendelhető » Megvásárolható minden nagyobb könyvesboltban és a Sanoma Magazin Centrumban: Budapest III. ker., Montevideo u. 9. |
A születésünk pillanatában eldől, találkozhatunk-e azzal az emberrel, akivel a legmélyebb és legnagyobb szerelmet élhetjük át. Mindketten azt adhatjuk a másiknak, amire vágyakozik, önzetlenül szerethetünk, és az érzéseink viszonzásra találhatnak. Vagy csalódunk, és olyan megpróbáltatásokon megyünk keresztül, hogy elátkozzuk a megismerkedés pillanatát is. Néhány bonyolultabb matematikai művelettel még a nagy találkozás időpontja is pontosan meghatározható, így előre felkészülhetünk életünk egyetlen, igaz szerelmére, vagy megpróbálhatunk kitérni a nagy gyötrelmeket ígérő kapcsolat útjából. A tapasztalataim azt mutatják, ez utóbbi ritkábban fordul elő, annak ellenére, hogy előre tudjuk: összetörhet a szívünk, a legmagasabb eksztázisból a legmélyebb gyűlöletbe, csalódásba juthatunk, és lelki sebeink nehezen hegednek majd be.
Az okos nő szerelme
Ági tíz éve élt együtt Dáviddal, szerelmük az idők folyamán szeretetté szelídült, és az apróbb veszekedéseket, kis hisztiket leszámítva jól megvoltak. Ági belenyugodott abba, hogy a férfinak nem lehet gyereke, amelyért az utazásokkal, anyagi gondtalansággal kárpótolta. A nő minden születésnapján elkészíttette a horoszkópját, és az egyik évben azzal a kérdéssel állt elő, amelyet az asztrológusok a legtöbbször hallanak: mikor jön a nagy szerelem? Amikor megtudta, hogy tizennégy hónap múlva, felragyogott a szeme. Aztán boldogsága alábbhagyott: kiderült, élete legnagyobb szerelmébe kín, bánat és örökre nyomot hagyó fájdalom vegyül. Fogadkozott, nem jut ostoba barátnői sorsára, és különben is, azért van a szabad akarat, hogy az ilyen keserű helyzeteket elkerüljük…
 |
Aztán eljött a következő év márciusa, és megjelent a fehér bőrű, kék szemű, bizonytalan egzisztenciájú, üresfejű, ingyenélő Rudi, akit kezdetben ki nem állhatott. De a felé irányuló rajongás, a kitartó udvarlás, és az, hogy hosszú idő után megint láthatta magát egy férfi tekintetének a tükrében, elvarázsolta. Amikor meghallotta a hangját, beleremegett a teste, vágyott áfonyaízű csókjára, bársonyosan puha ajkára és arra a kesernyésen friss, tiszta illatra, amely a férfi bőréből áradt. A józan eszét elhagyva az sem zavarta, hogy ő fizette Rudi számláit, sőt még a cigarettáját is. Szíve süket lett minden érveléssel szemben, és kész volt feladni eddigi életét.
A csoda vége
Félévnyi lángolás után Rudi viselkedése megváltozott: minél inkább érezte Ági ragaszkodását, úgy növelte a kettőjük közötti távolságot. A pénzére még szüksége volt, de már rideggé, keménnyé vált, mint a kő, és akkor ejtette a nő lelkén a legmélyebb sebet, amikor az a legjobban fájt. Randevút beszéltek meg, ahol Ági el akarta újságolni első és egyetlen terhességét, de a férfi megelőzte a saját hírével: legyenek haverok, mert nem szereti már a csókját, nem kell az érintése, és ha rápillant, nem ébrednek fel a vágyai vagyis mint nőt visszautasítja.
Ági megszakította a terhességét és minden kapcsolatát Rudival, a csalódás fájdalmába pedig beleöregedett és belebetegedett. Gyomorhurutja krónikussá, színjátszóan sugárzó bőre szürkévé, sűrű haja kopottá és ritkává vált. Szeméből eltűnt a tűz, és a lelki apálytól céltalannak találta a saját létezését. A múló idővel persze a megalázó kínok halványultak, a felejtésben Dávid a segítségére volt, aki semmit sem vett észre asszonya érzelmi hajótöréséből.
Ági az eset óta nem ítélkezik szerencsétlen szerelmű barátnői felett, hanem átélve a helyzetüket, vigaszt és támaszt nyújt nekik a nehéz időkben. A szabad akaratról is megváltozott a véleménye. Vallja: nem akarunk mást, mint ami a csillagokban írva van, még ha ezért olykor a pokol bugyraiban kell is megmártóznunk…
