Hogy kell bánni a kamaszokkal? – segít a számmisztika

Nehezíti a szülők helyzetét, hogy a kamasz gyerekek mindent kicsit korábban kezdenek el, mint a szülők annak idején. Előbb lázadnak, előbb tesznek fel
kínos kérdéseket, előbb igénylik az önállóságot és előbb kérdőjelezik meg a felnőttek „mindenhatóságát és mindentudását”. Emiatt a szülőknek sok szempontból nehezebb a dolguk, mint az ő szüleiknek volt. Partnerként kell kezelnünk őket, ha harmonikus, konstruktív módon szeretnénk együtt élni
velük.

Sokkal „kifizetődőbb” őszintének lenni, mint átlátszó magyarázatokkal bizonygatni, hogy nekünk van igazunk. A tekintély inkább az őszinteségben és esendőségben gyökerezik, mint a tévedhetetlenség és mindenhatóság álságos eljátszásában. És ezt senki más nem tudja jobban alátámasztani, mint egy kamasz gyerek!

Természetesen van különbség kamasz és kamasz között. Másképp lázadnak, másképp igyekeznek érvényesíteni újonnan támadt igényeiket stb. Hogy
milyen eltérő módokon juttatják kifejezésre ezeket, azt a számmisztika
tipológiai része pontosan leírja nekünk.

A számmisztikai típusok jól elhatárolható jellemzést adnak, bár egy ember –
még ha kamasz is – sokkal összetettebb egyéniség. Épp ezért nem szabad mereven értelmezni a jellemzést, és nem szabad csodálkozni azon, ha nem minden szó „stimmel”. De arra mindenképpen jók ezek a típusmeghatározások, hogy elinduljunk valamilyen rendszer mentén, és próbáljuk „megfejteni” gyermekeink olykor bonyolult lelkét. Ilyen értelemben lehet a számmisztika „használati útmutató” gyermekeinkhez.

Nem kell mást figyelembe vennünk, mint a kamasz gyermek születési
dátumából a születésnap számát.