Kriszta egy időben sorra randizott az ügyvédekkel. Nem mintha a jogászokra hajtott volna, egyszerűen minden útjába akadó pasi ügyvéd volt. De nem csak ez volt a közös bennük. Mindannyian pályát szerettek volna módosítani, és mindannyian Krisztától várták a megváltó útmutatást: mondja már el nekik a lány, ugyan mi máshoz kezdhetnének az életben. Volt még egy közös pont: mindannyian a művészetekkel akartak foglalkozni inkább. Kriszta az első ügyvédet dobta, mert „ilyen bizonytalan pasival nem lehet mit kezdeni”. A másodiknál megunta az állandó otthoni siránkozást – neki is mennie kellett. A harmadiknál már úgy gondolta, ha nem oldja meg ezt a problémát, sohasem lép ki az ördögi körből, és nem lesz boldog a párkapcsolata, ezért elkezdett segíteni a srácnak abban, hogy pályát módosíthasson. Most Barcelonában élnek, a fiú festőnek tanul, és mindketten boldogok.
Ismétlés a problémák anyja
Nem kell, hogy a megoldatlan feladataink ennyire direktben jöjjenek vissza az életünkbe. Lehet, hogy Kriszta következő szerelme nem ügyvéd lett volna, hanem közgazdász, aki szintén valami kevésbé kifizetődő, de jóval szabadabb pályára vágyott volna. Tehát az, hogy mindhárman ügyvédek voltak, véletlen. Az azonban, hogy mindhárman művészek akartak lenni, nem. Mint ahogy az sem, hogy Krisztától várták a segítséget és az útmutatást. Nyilván a lány vonzotta magához ezt a feladatot, a tudatalattija intézte úgy, hogy a pályamódosításra és a bohémebb életre vágyó férfiak vonzzák a lányt.
Miért térnek vissza a problémák az életünkbe?
Az ezotéria ezt a kérdést két szemszögből is tanulmányozza. Egy probléma ugyanis két okból térhet vissza az életünkbe: ha elmenekültünk előle, akkor azért, hogy lehetőséget kapjunk a megoldására. Ha viszont egyszer már sikeresen vettük az akadályt, akkor is elénk állhat ugyanaz a szituáció újra, bár ez esetben jóval magasabb szinten, és a megoldás is könnyebb lesz, mivel már fejlődtünk, van tapasztalatunk. Tehát semmiképp sem érdemes – ezoterikus szempontból sem – elodáznunk a problémák megoldását. A legjobb, ha minden megoldandó „életfeladatot” akkor oldunk meg, amikor az életünkbe belép. Ha elmenekülünk, akkor a probléma visszatér. Ráadásul lehet, hogy sokkal nehezebb formában. (Míg ha egyszer már megoldottuk, mindig könnyebben leszünk úrrá rajta másodszor…) Nem érdemes tehát elmenekülni egy adott feladat elől.
 |
| Ha elmenekülünk, akkor a probléma visszatér |
Hallgassunk a belső hangra!
Honnan tudjuk, hogy valami megoldandó feladat a számunkra, és nem érdemes menekülnünk előle? A sorsunkat úgy állítjuk össze, hogy bizonyos kisebb-nagyobb sarokpontokat jelölünk ki benne, amelyeknek meg kell történniük. Ha egy-egy ilyen eseményt (Kriszta esetében a szerelmének való segítést) elbliccelünk, azt újra kidobja a sors gépezete elénk. Minél inkább közeledik a következő fontos feladat – amely az előzőre épül –, annál gyorsabban és annál többször. Ha egy kicsit elcsendesedünk, ha magunkba nézünk, gyorsan rájöhetünk, hogy ez nem csak a véletlen műve. A lelkiismeretünk, a belső hangunk ugyanis pontosan tudja, hogy mi a helyzet valójában. A legjobban akkor járunk, ha megoldjuk a feladatunkat, ezzel lezárunk egy életszakaszt, és így végre átléphetünk egy boldogabb – és újabb kihívásokkal teli – szakaszba.
Mi történik, ha tovább menekülünk?
Nem lehet a végtelenségig menekülni egy-egy feladat elől. A sorsunk ugyanis addig visz neki egy akadálynak, amíg meg nem oldjuk azt. Ha kell, életeken keresztül tipródhatunk egy-egy nagyobb feladattal küszködve. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy közben nem kapunk és nem oldunk meg más feladatokat is. Egyszerűen csak mindig visszatérünk egy-egy problémához. Extrém esetben azonban az is elképzelhető, hogy egy-egy ilyen fontos megoldatlan életfeladat miatt vesz az életünk negatív irányt. Tehát ha most úgy érzed, lejtőre került az életed, érdemes megnézni, milyen megoldatlan feladatot, feladatokat görgetsz magad előtt. Ha ezeket megoldod, a lefelé tartó nyomás megszűnik, sőt felfelé tartó boldogságspirálba kerülsz. Azt ugyanis, hogy jó úton halad az életed (azaz az életfeladatod megoldása felé tartasz), onnan tudhatod, hogy a körülmények segítenek, minden véletlen összejátszik érted, és ráadásul te magad is jól érzed magad a bőrödben.
|
Vigyázz, mit vonzol magadhoz!
Az életfeladataink nem csak azért térnek vissza hozzánk újra meg újra, mert nem oldottuk meg azokat. Gyakran magunk vonzzuk be „tévesen” az életünkbe. A vonzás törvénye szerint ugyanis annak az eseménynek a megvalósulását vonzzuk magunkhoz, amelynek a rezgésszintjének megfelelünk. Épp ezért aki kilép egy rossz kapcsolatból, vagy otthagy egy rossz munkahelyet, az szánjon pár hónapot a feltöltődésre, arra, hogy a rezgései magasabb, jobb eseményeket vonzó szintre léphessenek. A váltások között ezért célszerű beiktatni egy kis pozitív időszakot, amikor élményekkel és boldogsággal töltekezünk. |
