Kezdj új életet ma!

Gazdagabb kincseskamra

Ősszel és januárban sok tanfolyam, kurzus kezdődik, ahol akár hasznos új szakmát, akár hobbiismereteket szerezhetünk. Ne hagyjuk annyiban az újévi fogadalmakat sem! Sose lehet tudni, mikor lesznek hasznosak a tanultak: az biztos, hogy minél több van szellemi „éléstárunkban” (például idegen nyelv ismerete), annál biztosabbak lehetünk abban, hogy az elkövetkező időkben nem maradunk „éhen”.

Érdemes átvizsgálni „szellemi éléstárunkat”: mi van benne egyáltalán? Mihez értek, mit kellene fejleszteni, mert megvannak már az alapok, és mi az a teljesen új dolog, amibe kedvem volna belefogni? Elképzelhető, hogy ez a kincseskamra gazdagabb, mint gondoltuk volna.

Fontos, hogy a régi-új tevékenység, tanulmány örömet okozzon, mert a „kell” nem megfelelő motiváció. Nyelvet tanulni azért, mert a „munkahelyemen kell”, keserves dolog. Egészen más nyelvet tanulni azért, mert „így külföldi konferenciákra mehetek”, „nyelvi pótlékot kapok, amit remek dolgokra fogok költeni’, netán „végre beszélgetni fogok Paolóval, Jamesszel vagy Borisszal.”

Indulnak az ezoterikus képzések

Az év második felében és az év elején számtalan ezoterikus, természetgyógyászati, ökogazdálkodó-képzés is indul. Lehet, hogy az ismeretek megszerzésén túl az önismeretben is elmélyedhetünk, ami igazi kincs. Ráadásul az ilyen helyeken hasonló érdeklődésű emberekkel találkozhatunk, akik között leendő barátok, netán maga a Herceg vagy Hercegnő is ott lehet.

Nézzünk szét a spájzban!

Ha már ősz–tél, itt az ideje, hogy egy feng shui tanácsot megfogadjunk: nézzünk szét a spájzban! Az ősz és a tél az éléskamra megtöltésének időszaka: az új lekvárral, az új befőttel, kompóttal. Vagyis mit keresnek az éléskamrában a régiek? Netán nagyon régiek? Sőt a még annál is régebbiek?  Ha még ehetőek, finomak, használjuk fel őket süteményekbe: környezetünk hálás lesz érte.

Nézzünk körbe a konyhaszekrény tetején, mi használható, és mi az, ami már nem. Sőt lehetnek itt olyan dolgok, amelyek sose voltak számodra hasznosak. Ilyenek az ajándékba kapott fritőz, turmixgép, netán súlyzókészlet, fogyiöv, satöbbi. Vannak a nejlonszatyor- és tejfölösdoboz-gyűjtők: nem biztos, hogy okvetlenül szükségünk van ötszáz, méret szerint akkurátusan összehajtogatott nejlonzacskóra, feltornyozott műanyag dobozra… Használjunk inkább környezetbarát textil bevásárlózacskót, kosarat, a többitől pedig szabadítsuk meg éléskamránkat.

Ajándékozzunk figyelmesen!

Pár mondat a karácsonyról. Milyen a rossz ajándék? Az a rossz ajándék, amely nem veszi figyelembe a megajándékozott életét, szükségleteit, ízlését, kedvteléseit. Az ilyen tárgy mindenképpen kacattá válik, hiába volt drága. A céges logóval díszített holmiról pedig messzire ordít, hogy mi is úgy kaptuk, és most tovább passzoljuk. Nem elegáns megoldás!

Ennél már csak a célzott ajándék a rosszabb: „Így tanuljunk autót vezetni” könyv friss jogosítványára büszke kedvesünknek, vagy karcsúsító készlet súlyproblémákkal küszködő barátnőnknek praktikusnak tűnhet, ám valójában sértő a mögöttes üzenet („az ecserin vetted a jogosítványodat?, illetve dagadt vagy, kedvesem!).

Az ajándék lényege az odafigyelés. Ezért nem az árcédula, hanem a személyes figyelem az igazi érték, adjuk ajándékba saját magunkat! Látogassuk meg távol élő, magányos rokonainkat, régi barátainkat – lehet, hogy a legszebb ajándék pont ez lesz a számukra, és előfordulhat, hogy számunkra is.