Önsorsrontás
Ez tudattalan folyamat, de ha újra meg újra ugyanolyan fájdalmas helyzetekben találjuk magunkat, akkor gyanakodjunk, hogy önsorsrontók, önbüntetők vagyunk. Ilyenkor a számunkra fájdalmas gyerekkori sérüléseinket ismételjük, és tudattalanul olyan helyzetekbe megyünk bele, olyan szituációkat provokálunk, amelyektől korábban már szenvedtünk. Ugyanolyan agresszív, alkoholista férjet választunk, mint az apánk, olyan környezetben élünk, ahol nem becsülnek minket – akárcsak a gyerekkori családunkban. Ha valaki meg van győződve arról, hogy a ő rossz, és a szülei joggal tették vele azt, amit tettek, akkor ő ugyanazt teszi saját magával. Ha rossz vagyok, nem engedhetem meg magamnak, hogy boldog legyek, nem szabad örülnöm, és még véletlenül sem érhetek el sikert.
Egy életen keresztül másokat okolni
Akivel gyerekkorában rosszul bántak, sok igazságtalanságot követtek el vele szemben, rengeteg fájdalmat okoztak neki, gyakran elhiszi, hogy mindezért ő a felelős. Felnőttként viszont már megengedheti magának, hogy másokat okoljon, ezért a saját életéért nem vállal felelősséget. A jelenlegi pocsék helyzetéért a szülei és a tanárai a felelősek. Ők rontották el az életét. Ha közel merné engedni magához azt a gondolatot, hogy a gyerekkori sérelmekért nem ő felel, akkor képessé válna arra, hogy a jelenlegi helyzetéért viszont vállalja a felelősséget.
Folytatás a Bízz magadban blogon!
