A felszínre és a külvilágba mindig a belső tartalom vetül ki. Habár a világ legnagyobb közhelye az, hogy a szépség belülről fakad, ha a megjelenésünk, külsőnk miatt frusztrációt érzünk, az valójában mindig egy belső, sokszor elnyomott, nem tudatosított vagy bujkáló érzés miatt van. Vegyük sorra a fontos tényezőket:
1. Önbecsülés
Minél inkább stabil az önbecsülésed, annál könnyebben nézel szembe önmagaddal. Ennek az első és legfontosabb lépése, hogy nem ítéled el/meg önmagad, és nem használod saját magaddal szemben a bűntudatkeltés eszközeit. Aki rendben van magával, nem ostorozza magát, hogy “jaj de hülye vagyok”, vagy “másképp kellett volna csinálnom”. Nincsenek elvárásai másokkal szemben, és nem függ mások véleményétől sem.
2. Önmagunk szeretete
Önmagunk szeretetéről korábban már írtam, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen hajlamosak vagyunk elsiklani fölötte. Az önbecsülés alapja az, hogy szeressük magunkat, ez a két terület tehát összefügg. Ha képessé válunk arra, hogy megadjuk önmagunk számára a szeretetet, és elismerjük mindazokat a képességeket, amelyek bennünk rejtőznek, életünk egyre boldogabbá és teljesebbé válik.
3. Tudatszint
Akinek a tudatszintje már meghaladja az elfogadás szintjét, annak nem okoz gondot az sem, hogy önmagát elfogadja. Nincs benne ellenállás, nem hazudik magának, nem kelt magában bűntudatot, hanem hagyja, hogy keresztüláramoljon rajta minden, ami történik vele. Az Access Consciousness mottója is ezt az elfogadást tükrözi: “Minden könnyedén, örömmel és ragyogva árad felém.”
Folytatás a Lélekmozaikok blogon!
