A nők, mint minden bajt, ezt is jobban viselik, de az ő életük sem könnyű, különösen, ha a családban allergiás gyerekek, vagy netán egy allergiás férj is van. De mi is ez a szörnyű kór, mely általában veszélytelen, mégis megkeseríti az életünket?
Noha az allergia az utóbbi harminc évben lett “népbetegség”, és mindenki a fogyasztói társadalom egyik káros hozadékának tartja, a szezonális allergia kínját először 1565-ben Leonardo Botallo olasz anatómus jegyezte fel. A kórt akkor még rózsaláznak hívták.
Háromszáz évvel később Angliában már “nyári gyulladásként” említik ezt a betegséget, de akkor még nem tudták, hogy a napfény, az ózon vagy éppen a növények a legfőbb kiváltó okai. Néhány évvel később Charles Blackley asztmatológus kimutatta, hogy a pollenek okozzák a szénanáthát. A túlérzékenységet persze szinte minden anyag kiválthatja, de a legtöbb baj forrása mégis a pollenek, vagyis a virágporszemek. A szezonális allergiában szenvedők már tavasztól rosszul érzik magukat, hiszen az éger, a mogyoró, a nyírfa, az útifű, az üröm, vagy a már szinte mindenütt megtalálható parlagfű is kiváltja a könnyfakasztó állapotokat.
Ám az allergia nemcsak vizes orrfolyást, viszketést, tüsszögést, orrdugulást, garat- és hallójárat-viszketést okoz, a betegek harmadánál komoly pszichés tünetek is társulnak hozzá: rossz közérzet, depresszió, tartós fájdalomtünetek, alvászavarok és fáradtság kíséri ezt az állapotot. Szakértők azt is bebizonyították, hogy a hatás kölcsönös, hiszen a fokozott lelki megterhelés, a stressz, a családi, vagy munkahelyi gondok hatással vannak az allergiás tünetekre is. Éppen ezért fontos, hogy az allergiás betegeket a környezetük, illetve közvetlen hozzátartozóik is támogassák a gyógyulásukban, mert ezzel csökkenthető a kezeléshez szükséges gyógyszermennyiség, és a gyógyulás is gyorsabb lesz.
Tanácsok pollenallergiában (polleniózisban) szenvedőknek:
kerüljék a propoliszos készítményeket, valamint azokat a teákat, kozmetikumokat, amelyek allergén növény kivonatát tartalmazzák!
Hova fordulhatunk panaszainkkal?
A háziorvosokon kívül segítségünkre lehetnek például a következő társaságok:
ORFI Allergológiai Alapítvány, 1023 Budapest, Frankel Leó u. 25., tel.: 335-0915
“Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány, 7030 Paks, Gesztenye u. 11., tel.: 06-75-312-611
Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesülete, 1192 Budapest, Hungária út 33/2., tel.: 280-8452.
Az orvosok javaslata: ha a korábbi években már jelentkeztek allergiás tünetek, vagy tartanak attól, hogy önök is allergiásak lesznek, keressék fel a szakorvosi rendelőt, és kérjenek vizsgálatot – még időben!
Kiirthatatlan?
Magyarországon a leggyakoribb allergén, vagyis az allergiát kiváltó ok a parlagfű pollenje. A hajdan csak az Egyesült Államok nagy síkságain előfordult gyomnövény az 1900-as évek elején került be Magyarországra a fertőzött gabonaszállítmányokkal. Szívós és nagyon gyorsan szaporodik, ezért ma már az ország egész területén megtalálható. Igénytelensége miatt olyan területeken is gyökeret ver, ahol más növények nem élnek meg: vasúti töltéseken, ipari területeken, vagy erősen szennyezett környezetben.
A legnagyobb baj, hogy ezeken a területeken senki sem irtja a parlagfüvet, így a további szaporodása szinte megállíthatatlan. Ahol lehetőség van rá, ott a virágzat megjelenése előtt, vagyis legkésőbb június közepéig ki kell irtani! Nagyon fontos, hogy a fokozott veszélyeztetettség miatt gyermekeket nem szabad bevonni a gyomlálásba! Az életben hagyott parlagfű egyébként júliusra érik be, a pollenkiszóródás július végén és augusztusban intenzív. A gyomnövény pollenje a felső légutakban, az orrnyálkahártyán és a szem kötőhártyáján csapódik le, és szénanáthát okoz.
Asztmanap
Az asztma a légutak krónikus, gyulladásos betegsége. Asztmás panaszokat válthatnak ki a légúti vírusfertőzések, különböző allergizáló anyagok (házipor-atka, állati szőrök, virágpollen, dohányfüst) belégzése, fizikai megerőltetés,
erős érzelmi felindultság, vegyi anyagok is. Magyarországon mintegy százezer nyilvántartott asztmás beteg él, és évente átlagosan nyolcezer új megbetegedést regisztrálnak. Ahhoz, hogy az asztmás ember teljes életet élhessen, az akut rohamok megszüntetése mellett a betegség hosszú távú és hatékony kezelésére van szükség, mert ha az illető együttműködik orvosával, állapotának romlása megakadályozható. Az asztma világnapja alkalmából május 3-án és 5-én Budapesten, valamint számos vidéki városban játékos és sportos rendezvényeken fogadták a betegeket és hozzátartozóikat.
