Kontaktallergiák
– A szervezet túlérzékenységén alapuló bőrgyulladást akut esetben kontakt, azaz érintkezés miatt kialakuló, dermatitisznek, krónikus esetben allergiás kontaktekcémának nevezzük – magyarázza dr. Nagy Magdolna bőrgyógyász főorvos. – Ez utóbbi a késői típusú túlérzékenység klasszikus példája. Két fázisát különböztetjük meg. Az elsőben először találkozik a szervezet az allergiát okozó anyaggal, ilyenkor még nem észlelünk tüneteket. Beindul a védekező mechanizmus, amelynek eredményeként kialakulnak a védekezősejtek, az úgynevezett T-limfociták. Ember esetében ez hat-tizennégy nap. A második fázis az ismételt találkozáskor jön létre, ekkor már huszonnégy-negyvennyolc óra alatt erős gyulladás alakul ki. Tünetei: bőrpír, viszketés, hólyagképződés, nedvedzés, hámlás. Ezek később a bőr megvastagodását okozhatják. Szerencsére nem fertőző.
A kontakt-túlérzékenység kialakulását befolyásolják az allergizáló anyag tulajdonságai, valamint az emberi szervezet hajlamosító tényezői. Ez utóbbiak közül figyelemre méltó az egyéni hajlam, az életkor (csecsemő- és idősebb korban kevesebb az allergia), az egyéni jellemzők (károsodott bőr), a környezeti tényezők (foglalkozási ártalmak, bizsuk viselése) és különböző betegségek.
– A betegség klinikai képe, a beteg alapos kikérdezése, kórelőzménye általában már felveti a kontaktérzékenység lehetőségét – folytatja dr. Nagy Magdolna. – Azonban bizonyítani csak a beteg tesztelésével tudjuk, amihez az úgynevezett epikután (rátevési) próbát használjuk. Egy speciális tapasz segítségével a már tünetmentes, allergiaellenes gyógyszert nem szedő beteg hátára visszük fel az allergéneket. Ez a tapasz huszonnégy óráig marad a beteg hátán, ezután negyvennyolc, hetvenkét, esetleg kilencvenhat óra múlva értékeljük a kialakult bőrreakciót.
Bizonyos fémek – például a nikkel, a króm, a kobalt vagy a higany – gyakran okoznak túlérzékenységet. Ezek sorában első helyen a nikkel áll, amely környezetünkben szinte minden fémtárgyban megtalálható. Feltehetőleg a bizsuhasználat miatt nőknél gyakrabban fordul elő fémérzékenység. Fontos, hogy fülbevalót, klipszet csak ép bőrű fülbe tegyünk (ez a megelőzés legjobb formája is)! Ugyanis a sérült, gyulladt bőr nagyobb lehetőséget ad a nikkel-túlérzékenység kialakulásához. Házimunkát – mosást, mosogatást – tanácsos ékszerek nélkül, gumikesztyűben végezni.
A nikkelekcémát a táplálékban lévő nikkel is kiválthatja. Nikkelt tartalmazó ételek: zöldbab, zöldborsó, marhahús, marhamáj, paradicsom, földieper, spenót, pisztráng, tengeri halak, briós, rozskenyér, korpa, rizs, margarin, tea, kakaó. A nikkelérzékenység gyakran krómérzékenységgel párosul.
Bűnös illatok
Az utóbbi időben az illatanyagok is okoznak allergiát. Európai felmérések szerint az egészséges lakosság egy százaléka, míg a hazai bőrbetegek 8,2 százaléka érzékeny az illatokra. Oka alighanem a kozmetikumok túlzott használata, de nem hagyható figyelmen kívül a mosószerekben, illetve öblítőkben lévő illatanyag sem. Allergizáló hatásuk miatt ma már egyre nagyobb az igény az illatanyag-mentes, natúr kozmetikumok iránt.
A kontaktérzékenység kezelésénél a legfontosabb annak tudatosítása, hogy a gyanúsított, illetve a bőrpróbával bizonyított allergént kerülni kell. A kontaktallergia az ekcéma gyógyulása után is megmarad, így az ismételt érintkezés előidézheti a tüneteket. Bőrgyógyászok tapasztalják, hogy az allergént nagyon nehéz elkerülni, ezért is újulnak ki gyakran, és válnak krónikussá a beteg tünetei.
– Azt javasolhatom – mondja a bőrgyógyász főorvos –, hogy aki ekcémás, mosakodáshoz szappan helyett használjon a gyógyszertárakban kapható mosakodókrémet! A házimunkát végezze gumikesztyűben, alá pedig húzzon cérnakesztyűt!
(Az élelmiszerallergiákról következő számunkban olvashatnak.)
További információk
A Nők Lapja Évszakok tavaszi számában, amely egy hét múlva, március 13-án jelenik meg, további hasznos információkról és érdekességekről írunk az allergiás betegségekkel kapcsolatban.
