Gátlások nélkül a fogamzásgátlásról

Az egyiptomi papiruszok szerint a nők mézet és akácfőzetet, esetenként pedig krokodilürüléket tettek a hüvelyükbe. Így próbálták megakadályozni, hogy a petesejt és az ondósejt találkozzék. “Méhszájsapkaként” az 1800-as években félbevágott citromot használtak az asszonyok. Azóta sokat fejlődött a tudomány…

Napjainkban már nem általános, hogy a nők mindenképpen harmincéves koruk alatt szülik meg az első gyermeküket. Mint ahogyan a gyerekvállalás időpontjáról, úgy arról is dönthetünk – természetesen a nőgyógyász segítségével –, hogy milyen fogamzásgátló módszert kívánunk alkalmazni.

– A fogamzásgátló eszközöket két nagy csoportba sorolhatjuk: az egyikbe azok a módszerek tartoznak, amelyeket csak orvosi ellenőrzés mellett tanácsos használni, míg a másik csoporthoz tartozó, mechanikus fogamzásgátló eszközök – a spirál kivételével – orvosi ellenőrzés nélkül is alkalmazhatók – magyarázza Dr. Filep Aladár, az Újpesti Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa.





Hormonális módszerek

Az 1950-es évek elején fejlesztették ki Amerikában az első olyan fogamzásgátló tablettát, amelynek hatása azon alapult, hogy gátolja a peteérést. A maiak is hasonló elv szerint működnek. A hormonális fogamzásgátló tabletták iránt a rendszeres szexuális életet élő nők körében nagy az igény, hiszen ez a védekezési forma a legegyszerűbb és a leghatásosabb. Ma már a tizenévesek közül is egyre többen tartanak igényt rendszeres fogamzásgátlásra. A korszerű, harmadik generációs, kombinált készítmények alacsony hormontartalmúak, ezért esetleges szövődményeik is sokkal kisebb arányban fordulnak elő, mint a korábbi szerek szedése esetén. Ettől függetlenül, a tablettaszedés elkezdését nőgyógyászati vizsgálatnak és tanácsadásnak kell megelőznie. Ha a páciens családjában előfordult trombózisos megbetegedés, akkor vérvizsgálattal lehetőség nyílik az illetőnél az erre való hajlam kizárására.





Akiről azt állapítják meg, hogy hajlamos vérrögképződésre, vagy aki rendszeresen dohányzik – főleg harmincöt éves kor felett –, esetleg rendszeresen alkoholt fogyaszt, annak ajánlatos másféle fogamzásgátlási módszert választania. Bizonyos betegségek, például érrendszeri problémák, magas vérnyomás, májbetegségek, egyes, ritka bőrbetegségek is kizárhatják a tabletták alkalmazását.

A hormonális fogamzásgátló tabletták szedése során csökken a menstruációs vérveszteség és így a vérszegénység is, mérséklődik a menzesz alatti fájdalom, rendeződik a menstruációs ciklus. Egyes nőgyógyászati daganatok ritkábban fordulnak elő azoknál a nőknél, akik hosszú évekig szedtek fogamzásgátló tablettát. Ezeket akár éveken át is lehet folyamatosan szedni, szakértőnk azonban arra figyelmeztet, hogy évente egyszer részt kell venni nőgyógyászati vizsgálaton és rákszűrésen.

Az utóbbi években már lehetőség nyílt bőr alá helyezett, hosszú hatású fogamzásgátló készítmények használatára is, azonban ezek nem terjedtek el széles körben. Az ilyen készítmények alkalmazása során fellépő esetleges vérzészavarok kezelése, megszüntetése az átlagosnál több problémát vethet fel. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy valakinek injekció formájában juttatják a szervezetébe a peteérést gátló szert. A fogamzásgátló injekció három-hat hónapig nyújt védelmet a teherbeesés ellen.