Más szervek is áldozatul esnek
A reflux vezető tünete a gyomorégésérzés, ám a panaszok nagyon sokfélék lehetnek. S gyakran nem is gondolunk rá, hogy e kellemetlenségek szintén a reflux számlájára írandók.
Savas felböfögés, savanyú szájíz éppúgy a panaszok között lehet, mint a nyelési nehézség vagy a fájdalmas nyelés. Olykor pedig az ad okot ijedelemre, hogy a szegycsont mögötti “markoló” nyelőcsőfájdalom nagyon hasonlít a szívinfarktussal járó rosszulléthez.
Szintén gyakran fordul elő, hogy a tünetek nem csak az emésztőrendszert érintik. A reflux szövődménye lehet ugyanis tüdőgyulladás és asztma is, ha a beteg a nyelőcsőből feljövő savas permetet belélegzi. (Egyes források szerint az asztmával küzdők hatvanöt százaléka szenved refluxtól is.) Ha pedig a gyomorsav egészen a garatig feljut, állandósuló torokfájás és rekedtség hívhatja fel a figyelmet a bajra.
A savas felböfögés következménye lehet a kellemetlen szájszag és a fogak romlása is, a szájüregben kialakuló savas kémhatás miatt.
Ami rajtam múlik
Ha átgondoljuk a reflux rizikótényezőit, máris tudjuk, mit tehetünk a megelőzésért és a kialakult panaszok enyhítéséért. S mivel többségében életmódreformokra van szükség, erőfeszítésünk jutalma nem csupán a reflux, hanem számos – köztük ennél veszélyesebb – betegség elkerülése lesz! A Nemzeti Népegészségügyi Program tizenhét alapprogramjából tíz szintén ezeket a kockázati tényezőket kívánja csökkenteni!
Rendszerint tudjuk, min kellene változtatnunk, mégis nehezen szánjuk el magunkat. Hátha segít, ha még egyszer számba vesszük, mit tehetünk önmagunkért:
• Leszokom a dohányzásról!
• Ésszerű fogyókúrába kezdek!
• Kerülöm a nehéz, fűszeres ételeket!
• Gyakrabban, de kevesebbet eszem!
• Este hat óra után már nem eszem!
• Mérsékelem az alkoholfogyasztást!
• Kevesebb kávét iszom!
A refluxos panaszokat enyhíthetik még a következők:
• az ágyvég megemelése, a visszaáramlás megakadályozására;
• a szűk ruházat lecserélése, mivel az növeli a hasi nyomást;
• azon ételek kerülése, amelyek elősegítik a fokozott savképződést – ebben nagy egyéni eltérések lehetnek, ezért eleinte érdemes jegyzeteket készíteni: milyen összetevők elfogyasztása után jelentkeznek a panaszok.
A fejlettebb veszélyeztetettebb
A reflux – akár a többi civilizációs betegség – a gazdaságilag és társadalmilag fejlett országokban elterjedtebb. Így például Nagy-Britanniában a lakosság 23 százaléka szenved e kórban, míg Szenegálban csupán egy százaléka.
A Magyar Gasztroenterológiai Társaság hazánkban végzett felmérést a reflux előfordulásáról. A megkérdezett felnőttek 28 százaléka tekinthető betegnek, további 27 százalék veszélyeztetett.
A reflux az országon belül is a fejlettebb régiókat sújtja inkább: Budapesten az átlagnál jóval gyakoribb (39 százalék), ahogyan a fejlettebb megyék szintén érintettebbek (Fejér, Vas, Győr-Moson-Sopron megyékben 29, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben például 19 százalék).
Miről (nem) mondunk le?
Azt is megvizsgálták, hogy az érintettek a különböző kockázati tényezők közül melyekről mondanánk le könnyedén és melyekről kevésbé.
A reflux tüneteitől szenvedők 20 százaléka vallja, ha szüksége lenne rá, belefogna a fogyókúrába, 18 százalékuk már korábban is gondolt rá, 8 százalékuk pedig már most is fogyókúrázik. A vizsgálat tanúsága szerint a kései étkezéshez és a dohányzáshoz ragaszkodnak a legjobban, s leginkább az alkoholfogyasztás mellőzésére állnak készen.
Az is kiderült, hogy magyarok általában legkevésbé a kávéról és a zsíros, fűszeres ételekről mondanának le.
És a gyerekek?
– A gyermeknél egy éves korig élettaninak tekinthető a bukás, azaz bizonyos gyomortartalom visszajutása a nyelőcsőbe és a szájba – tudtuk meg dr. Arató András, gyermek-gasztroenterológustól. – Ebben az életkorban ugyanis még laza a nyelőcső záróizma. Egészen addig, amíg a csecsemő jól fejlődik, súlygyarapodása nem áll meg, aggodalomra semmi ok. Ha ez a jelenség gyakorivá válik – értelmi fejlődésben lemaradó gyerekeknél gyakoribb –, s minden más betegséget kizártunk, az édesanyának azt szoktuk javasolni, hogy szoptasson tovább, s kevés kifejt anyatejhez keverjen sűrítő anyagot. Ha már nem szopik a baba, olyan tápszert adunk, amely ezt az anyagot tartalmazza. Fontos alapelv, hogy gyakran, kevés tápszerrel etessék a gyereket! Ha a panaszok nem javulnak, szóba jöhet még hason fektetés, harmincfokos szögben megemelt alapon, majd gyógyszeres terápia, s csak a legvégső esetben műtét. Egyéves kor után rendszerint csökken a gyomorsav-elválasztás, és ez önmagában is a tünetek megszűnéséhez vezethet.
A gyerekkori refluxot feltétlenül el kell különíteni egy másik, szintén hányással járó betegségtől, az úgy nevezett pylorus-szűkülettől. Ilyenkor a gyomor és vékonybél határán levő szűkület miatt a gyomortartalom nem tud továbbhaladni. Ez a kórképet sugárhányás kíséri, s ultrahangvizsgálattal egyértelműen diagnosztizálható.
