Kivizsgálás alváscentrumokban
– Ha éjszaka, bármilyen testhelyzetben hangosan horkolunk, érdemes fölkeresni az alváscentrumokat – tanácsolja az ideggyógyász. – Ezekből a legtöbb szolgáltatást kínáló Budapesten található, de minden orvosi egyetemmel bíró városban – Pécs, Szeged, Debrecen – találunk ilyen intézményt. Mivel a háziorvosok egy része még kevésbé tartja veszélyesnek a horkolást, s az alvási apnoé kialakulása sem elég közismert, így nemcsak beutalóval fordulhatunk e centrumokhoz. Természetesen szerencsés, ha a háziorvos előtte mégis megvizsgálta a beteget, s ő küldi tovább az intézménybe.
Az alváscentrumokban éjszakai és nappali vizsgálat egyaránt történik. Itt egy egész éjszakára befektetik a pácienst az alváslaboratóriumba, és különféle mérőműszerekkel vizsgálják a közben fellépő jelenségeket, a szervek működését. Egy könnyű orrmaszk segítségével például mérhető, hogy milyen hőmérsékletű levegő áramlik ki és be a tüdőből. Ezzel a vizsgálattal megállapítható, hogy a páciens apnoéban szenved-e vagy sem. A mellkasra helyezett, rugalmas szalagpánttal megtudható, mekkora erőfeszítésbe kerül levegőt venni alvás közben. A fülcimpára vagy az ujjra helyezhető műszerrel pedig mérhető az alvás közbeni oxigénszint-változás.
A kivizsgálás és a diagnózis megállapítása után, a szakemberek megfelelő kezelést javasolnak.
A nappali vizsgálatok kétórás intervallumban történnek. Így megkülönböztethető a nappali álmosságot előidéző alvási apnoé és például a narkolepszia jelensége, mely neurológiai probléma. (Ennél a betegségnél állandó a nappali álmosság, sokszor gyerekeket érint, akik néha még iskolában, óra alatt is elalszanak.)
Többféle kezelési mód
– Ha megfelelő terápiát kap a beteg, ma a horkolás teljes egészében gyógyítható, illetve különféle, orvosi kivizsgálás után felírt segédeszközökkel jobb állapotba hozható attól függően, hogy a beteg melyik kezelési módot választja – jelenti ki az alváslaboratórium vezetője. Vannak, akik szívesebben élnek együtt egy készülék napi használatával, mások inkább a gyógyszeres terápia vagy a műtét mellett döntenek. A szakorvos azonban figyelmeztet: tudni kell, hogy műtéti megoldást csak bizonyos rendellenességeknél alkalmaznak, ilyen az orrpolip vagy más daganatok, az orrsövényferdülés, és az állkapocs vagy a lágyszájpad deformálódása.
A gyógyszeres kezelés az apnoés betegek csak kis hányadán segít, de a különféle segédeszközök nagymértékben javítják az életminőséget. Egy könnyű orrmaszk segítségével például meghatározott nyomással a levegő beáramlik a légutakba, lehetővé válik a normális légzés. Egy kis szájbetét viselésével pedig kiküszöbölhető az úgynevezett mélyharapás jelensége, amikor is az alsó fogsor hátrébb áll, mint a felső, s ezáltal a garat beszűkül. A szájbetét felső tálcája megtapad a felső fogsoron, így az alsó tálca megakadályozza a nyelv és az állkapocs alvás közbeni hátracsúszását a garat felé, így a légutak nyitva maradnak, s megszűnik, vagy jelentős mértékben csökken a horkolás.
A legtöbb módszert ma már a társadalombiztosítás finanszírozza.
Nyugtalan lábak
Az alvásproblémák másik csoportja az úgynevezett nyugtalan láb jelenség. Ilyenkor a beteg időről időre összerándul, “rúg egyet”, végül felébred, nem tud tovább aludni, jobb híján felkel, és járkálni kezd a lakásban. Másnapra természetesen ő is kialvatlan, álmos, fáradtnak érzi magát. Ezt a jelenséget még kevésbé tartjuk betegségnek, mint a horkolást, hiszen azt mondjuk: “ugyan, csak nem tud aludni, mással is előfordul”.
Sajnos, ez a betegség teljes egészében nem gyógyítható, de felismerésével, és megfelelő terápiás kezeléssel a beteg életminősége javítható, illetve tünetmentessé tehető.
A nők és az apnoé
A női szervezetben az életszakaszok során többször is fennáll az alvási apnoé veszélye. A terhesség idején a rekesz feljebb tolódik, s a súlytöbblet önmagában is veszélyhordozó. A menzesz okozta vashiány miatt a nyugtalanláb-szindróma is jóval gyakoribb. A klimaxba lépő hölgyek között ugrásszerűen megnő a horkolók száma, érdemes kivizsgálásra menni.
S ha szeretnénk, hogy férjünk ne jusson el a horkolástól az éjszakai szívleállásig, ne másik szobába költözzünk át, otthagyva őt magára, hanem beszéljük rá egy kivizsgálásra!
Jó tanácsok horkolóknak
* A legfontosabb: a testsúly normalizálása. Már a részleges fogyás is javíthatja az alvás közbeni légzést, a garat átmérője nő. Az apnoénak a hízékonyságban is szerepe van: az alvás húsz-harminc százaléka ugyanis a mélyalvás, ilyenkor termelődik a növekedési hormon, melynek jelentős a zsírégető hatása. Ha alvásunk romlik, azonos kalóriabevitel és azonos életmód mellett hízni fogunk!
*Elalvás előtt ne együnk sokat, ne terheljük meg az emésztőrendszert!
* Lefekvés előtt két órával már ne igyunk alkoholt! Az alkohol kikapcsolja a reflexeket, a szervezet nem tud védekezni az oxigénhiány miatt, s az izmok még jobban elernyednek, így még erősebb lesz a horkolás.
* Kerüljük az altató használatát! A kialvatlanság miatt panaszkodó betegnek a tájékozatlan háziorvos esetleg altatót, nyugtatót ír fel, kivizsgálás helyett. Az altató miatt az apnoé általában erősebben jelentkezik.
* Sokszor az is jót tesz, ha oldalra fordulva alszunk, de sajnos, van, akiknél ez nem segít.
Megfelelő alvási szokások
* Minden nap ugyanabban az időben keljünk fel!
* Csak akkor feküdjünk le, ha álmosnak érezzük magunkat!
* Alakítsunk ki lefekvés előtti állandó szokásokat (például forró fürdő, vagy egy kis olvasás)!
* Lefekvés előtt hat órával kerüljük a koffeintartalmú italokat (kávé, kóla), ne igyunk alkoholt, és ne dohányozzunk!
* Ha délután lepihenünk, azt mindig ugyanabban az időben tegyük! Erre a négy óra körüli idő a legmegfelelőbb.
Net-terápia
Az interneten is sok hasznosat olvashatunk ezekről a betegségekről egy nemrég megnyílt honlapon: www.alvascentrum.hu
