 |
Ez a tempó nem engedte mélységében rögzülni az anyagot, se a betűket, se a számolást. Ha otthon mind a három-négy írásgyakorlót megcsináljuk egy-egy új betű tanulásnál, az magában közel ötven perc. És akkor még ott a többi feladat. Sokat gyakoroltunk, de végül rájöttem, hogy jobb lesz, ha egy tanító néni segítségét kérjük a felzárkózáshoz. És tapasztalom is, hogy ő toleránsabb, mint én. Ő sem lát értelmi hiányosságokat a gyereknél. Most is pillanatok alatt megtanulja a verseket. Szorgalmas. Tulajdonképpen imád(na) tanulni. Sokszor kérés nélkül előveszi a könyveit, és próbál gyakorolni. Szívesen dolgozik itthon a tanítónővel is, pedig délután fél hattól tanulnak. Mindig van kedve tanulni, a felnőtteket meghazudtoló energiával rendelkezik, mindig nagyon figyel az iskolában, például arra, hogy mi a házi feladat, és pontosan tudja is.
Ennek ellenére mintha a szándékos figyelem mégis kialakulatlan volna; biztos, hogy gyengén koncentrál, hiszen általában lehagyja az ékezeteket, és ez már a tollbamondásnál jelentős hiba, időnként téved az összeadásnál, és így tovább. Igaz, hogy itthon mindezt jobban oldja meg, de hiába. Milyen módszer, gyakorló feladat, könyv alapján lehetne segíteni rajta? Nem szeretném “gyengébb” iskolába vinni, mert itt testnevelés tagozatra jár, és ebben nagyon ügyes. Tehetetlennek érzem magam, és nem szeretném, ha nem engednék második osztályba a gyengébb teljesítmény miatt. (Nagyobb gyerekeinknél nem emlékszem ilyen problémákra, igaz, hogy ekkora tempóra sem a tanulásban.)
