Focizzon, szaladgáljon kedvére!
– A megelőzésben nem lehet elégszer hangsúlyozni a mozgás fontosságát – mondja Muzsnai főorvosnő. – A felmérés szerint a heti két-három kötelező testnevelés órán kívül nemigen mozognak a gyerekek. Ha csemeténk egyébként egészséges, akkor ebben az életkorban a legjobb mozgás maga a testnevelésóra, hiszen lényege, hogy minden izmot megmozgat. De ugyanilyen hasznos a délutáni focizás az udvaron, a labdajátékok, a kerékpározás, az úszás és az is, ha a gyerek egyszerűen csak szaladgál. A versenysport is “csontbarát”, ha megfelelő edzésprogramot végeznek, hiszen az edző akkor itt is minden izmot megmozgat, nemcsak az adott sporthoz speciálisan szükségeseket.
A túlsúlyos gyermekeknek azonban a főorvosnő inkább az úszást ajánlja, mint az ugrálást, futást, hiszen ez a sport folyamatosan, egyenletesen terheli a csontozatot.
Mi a csontritkulás?
A csontritkulás (osteoporosis) a csontszövet mennyiségének, a csont tömegének olyan mértékű csökkenése, mely a csont szilárdságának gyengülése révén, fokozott törési hajlamot eredményez. Sokszor csak hosszú évek után lépnek fel az első panaszok, háti vagy deréktáji fájdalom formájában. A csonttömeg csökkenése csigolyatörést, csuklótáji, alkarcsonti törést, idősebb korban combnyaktörést okozhat. A betegség krónikus állapot, amelynek következtében a beteg életének hátralévő részében életmód-változtatásra és állandó gyógyszerezésre szorul. Az állandó fájdalom mellett a töréseket szenvedett betegek jelentős részében romlik az életminősége, rokkanttá válnak.
Kicsiknek is csontsűrűség-vizsgálat
Ha szeretnénk megtudni, milyen gyermekünk csontjainak állapota, érdemes elvinni csontsűrűség-vizsgálatra. Ehhez beutaló szükséges a háziorvostól. A leletet értékelve kapják kézbe a szülők, bár tudni kell, hogy jelenleg csak az iskolás korosztálynál ismertek a normál értékek, míg a kisebbeknél nincs még kidolgozott standard tartomány. A vizsgálat egyszerű, fájdalommentes, mintegy öt percig tart. Egy röntgensurárral működő szerkezetbe kell beledugni a gyermek karját, mindig a kevésbé terheltet (jobbkezesek a bal kart, és fordítva). Egészséges gyermekeknél ez egyszerűbb, mint a csigolyák mérése, az ugyanis nagyobb megterhelést jelent és hosszabb ideig tart. Ahhoz, hogy a vizsgálatot el lehessen végezni, 12,5 centiméter hosszú alkar a minimum, tehát körülbelül hároméves kor fölött lehetséges.
