Mindenütt jó, de legjobb a munkahelyen?

Az elmúlt bő egy évtizedben a munkahelyek jelentős része nagymértékben átalakult. Új cégek, nyugati mamutvállalatok jelentek meg a munkaerőpiacon, s mellettük óriási számban kis- és középvállalkozások.
Új munkakörök születtek, s a régiek többsége is átalakult.

A fizetések európai színvonalát már sokan emlegetjük, ám kevés cégnél fordítanak igazán gondot arra, hogy a munkakörülmények is európai színvonalúak legyenek.






Többféle szakvélemény szükséges

– Éppen ennek érdekében jött létre öt évvel ezelőtt, az ENSZ munkaügyi szervezete, a WHO kezdeményezésére az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület – mondja Kapás Zsolt, munkabiztonsági menedzser, az egyesület elnöke –. Ha csak a munkahelyi baleseteket mutató statisztikai adatokat néznénk, akkor ugyan jobb eredményeket produkálunk, mint mondjuk Németország vagy Finnország, ám nálunk csak a súlyos esetekkel foglalkoznak. Szerintünk a cél a prevenció, nem azután kell tenni, hogy megtörtént a baj, hanem .

Szakértőnk azonban kiemeli, ma Magyarországon sajnos egyetlenegy igazi munkavédelmi szakember sincs. Ennek oka, hogy a munkavédelem két fő részből áll, a munkabiztonságból és a munkaegészségügyből, a munkaegészségügy pedig tovább osztódik foglalkozás-egészségügyre és munkahigiénére. A munkabiztonsági feladatokat elsősorban műszaki végzettségű mérnökök látják el, akik oktatásába kevés egészségügyi rész is bekerül, a foglalkozás-egészségügyi részt pedig orvosok látják el, akiknek képzésébe egészen pici műszaki részt „csempésznek bele”. Még a munkahigiénés képzés a legszélesebb körű, az egészségügyi főiskolákon történik. Ezért aztán, ha egy cég profi munkavédelmi szakvéleményt akar kérni, akkor minimum három szakembert kell megkérdeznie: egy „köjálost”, egy foglalkozás-egészségügyest és egy munkabiztonsági szakembert. Erre pedig számos cégnél se pénz, se idő.


Nem minden a pénz

Amikor a cégek döntenek valamilyen kérdésről, beszerzésről, sokszor egyetlen szempont vezérli a vezetőt-vezetőket: az anyagiak. A vállalkozó a döntései előtt mérlegel: van-e rá pénze, megéri-e, mikor éri meg. Pedig nemcsak a pénznek kell megjelennie minden döntésnél, hanem tudomásul kell venni az emberi oldalt, napjaink szakkifejezésével, a humán erőforrás szerepét is. A dolgozók egészsége és biztonsága, biztonságérzete döntően befolyásolja a cég működését.
– A vállalkozások alapvető kompetenciáit, szakértelmét a munkaerő határozza meg – mondja Kapás Zsolt. – Ha vége van a munkaidőnek, a munkavállaló hazamegy. Ha a „kompetencia” másnap nem jön vissza, akkor a cég már nem ugyanaz, mint előző nap volt. Az autókat elvisszük szervizelni, ápoljuk, figyelünk rá, csak az emberek, a humán erőforrás marad ki, mondván: tele van az ország szakemberekkel, munkanélküliekkel, mindenki pótolható.
Kapás Zsolt állítja: a humán erőforrás hatékonyságának növelését a munkabiztonsági intézkedésekkel meg lehet sokszorozni. A cégvezetéshez kapcsolódó lojalitást, identitás érzését fokozhatják a vezetők, ha a gazdasági döntéseknél, beszerzéseknél a pénz mellett az emberekre kifejtett hatást is mérlegelik. Nem olyan döntést kell hozni, amely ennek száz százalékig megfelel, de jelenjen meg ez a szempont is!