Niki szomorú sorsa
Niki tizenöt éves, és bajban van. A bajok forrása a papa, aki folyton lecseréli a feleségét, ám minden házasságban összehoz egy-két gyereket. Az elsőből fia született, a másodikból két lány, az egyik Niki. Ő a válás után az apjával maradt, mert apás. Vele költözött a harmadik házasságba, és nemsokára született egy öccse. Épp kezdte megszeretni a nevelőanyját, amikor kiderült, hogy az újabb barátnőnél útban van a gyerek. Nikinek fogalma sincs, mi lesz vele, ha elválnak. A szülőanyja jó fej, de vasárnapi anyuka, beérte azzal, hogy havonta látja. Nem is alakult ki köztük szoros kapcsolat. Az új nevelőanya-jelöltet még nem ismeri, de kérdés, hogy a huszonnégy éves nő meg tud-e birkózni egyszerre azzal a feladattal, hogy jó anyja legyen egy tüskés kamasznak, miközben a saját kisbabáját is világra hozza és neveli.
Niki legszívesebben a jelenlegi nevelőanyjánál maradna, aki a válás miatt kiborult. A kislány még nem merte megkérdezni tőle, hogy maradhat-e. Az apja úgy gondolja, hogy a lánya ezután is családban, vele él majd, csakhogy a gyereknek semmi kedve otthagyni az öccsét és a megszokott kuckóját. Szereti az apját, de biztonságra vágyik, amit ez a mozgalmas életű férfi képtelen megadni. Niki naphosszat magába zuhanva az ágyán hever, a fején fülhallgató és bömbölteti a CD-lejátszót. Kétségbe van esve, hiszen a válás megint széttép minden köteléket, ami az új családban kialakult. Az apja az a fajta férfi, aki nem tűri, hogy “másodhegedűs” legyen a nő életében a gyerek mellett, ezért menekült újabb kapcsolatokba, de önző módon nem számol a gyerekei érzelmeivel. Pedig Niki sok szempontból kiköpött apja, ezért is fáj neki annyira, hogy mindig vannak új szereplők, akik fontosabbak.
 |
Majorné Ábrahám Katica, családja körében |
Mit nem adna érte, ha valaki azt mondaná róla, amit Majorné Ábrahám Katica mond a gyerekeiről: – Ők a legfontosabbak, aztán nem tudom, hogy lehet sorrendet felállítani, hiszen az embernek a férje mellett fontosak maradnak a szülei is, akkor is, ha az apu már nincs velünk. Akinek olyan jó testvére van, mint nekem, az őhozzá is kötődik. Persze, mindenhol van vita, nézeteltérés, de közben tudjuk, hogy a másik azért szeret, és ez a lényeg. Belefér, hogy összeveszek az anyuval vagy a húgommal, mert tudom, hogy szeretnek. A szeretet a legfontosabb, hogy van kire számítani, van kivel együtt örülni.
