 |
***
A fiatalember állt, nézett kifelé a villamos ablakán, amikor egyszer csak azt érezte, hogy valami rángatja a kabátját. Oldalra nézett, és mit látott? Egy vonzó nőt, kezében bevásárlószatyorral, amiből kikandikált egy hal. Az állat még élt, és ennek konkrét jelét is adta: ráharapott a fiatalember kabátgombjára! Így ismerkedtek meg.
A nő huszonkilenc éves volt, tíz évvel idősebb, mint a fiatalember. Tíz év titkos kapcsolat után elvált a férjétől, és hozzáment a kedveséhez. “Mindig bájos volt és gyönyörű. Azt gondoltam, igen, ilyennek kell lennie egy nőnek. És hogy az ő szerelmük egy életmű” – emlegette a párt egy régi ismerősük. Luci és János sohasem öregedtek meg, nem keltették idős emberek benyomását, “talán azért, mert nem volt gyerekük, így minden energiájukat egymásra fordíthatták”. Sokáig éltek, aztán meghaltak – előbb a férfi, pár hónappal később pedig a nő.
Az ilyen nagy találkozás persze csak keveseknek adatik meg. De meglehet, csak azért van az így, mert nem vesszük észre, ha a villamosan rángatják a kabátunkat… Vagy észrevesszük, de csak bosszankodunk… Vagy már azt sem?
***
“Á, te még fiatal vagy, bármikor találsz magadnak másikat” – ismerős szöveg, bizonyára mindannyiunkat vigasztaltak már hasonlóval, miután jól kibőgtük magunkat egy balul elsült kapcsolat miatt. Csakhogy fiatalon sem érezzük úgy, hogy ez valóban olyan könnyű feladat lenne, később meg – pláne nem.
 |
Aki átmegy az “ajtóteszten”
Hosszú haj, márkás cuccok, nagy duma – Tresó Tibor rádiós műsorvezetőről mindent el lehet hinni, de hogy nem talál magának partnert, még véletlenül sem.
– Nem partnert találni nehéz – mentegetőzik –, most is lapul két-három telefonszám a zsebemben. Hanem olyan partnert, aki társad tud lenni.
– Milyen legyen az a lány?
– Először is menjen át az “ajtóteszten”. Robert de Niro egyik filmjében láttam a trükköt. Egy kamasz srác kölcsönkért egy cabriót a gengszter haverjától. A pasas figyelmeztette, hogy először ültesse be a csajt, aztán kerülje meg a kocsit, és figyelje, hogy a lány felhúzza-e neki az ajtógombot. Ha kinyitja előtte az ajtót, akkor nem önző, érdemes szóba állni vele. Hát ilyen lányt keresek. Aki figyel rám – aztán elgondolkozva legyint egyet.
– Persze az ajtóteszt már idejét múlt, a központi záré a jövő… Egyébként se megbízható. Volt olyan kapcsolatom, ahol ez bejött, a lány két és fél év együttjárás után, ahogy lediplomázott, “elhúzott” külföldre. Utána – érthetően – óvatosabb lettem a nőkkel. Csak egyszer oldódtam fel, de azt is megbántam. A lány gyönyörű volt és intelligens. Minden passzolt, még a zenei ízlésvilágunk is – pedig az nekem nagyon fontos. Már kezdtem azt hinni, révbe értem, amikor egyik reggel úgy ébredt: “Bocs, inkább mégse.” És elment. Ekkora pofontól az ember páncélt növeszt, és ő is elkezdi hülyére venni a nőket.
– Pedig ha nem adsz semmit, nem is várhatod el, hogy kapj!
– Ezt én is tudom, mégse megy. Azt látom, hogy titokban minden lány oszt-szoroz. Milyen cuccokban jársz, milyen a kocsid, hová viszed vacsorázni. Ez a trend, ezt látják a klipekben.
– Meddig mehet ez így?
– Amíg meg nem találom azt a lányt, aki egy spontán leszakított szál virágnak is örülni tud. Akkor nem zárkózom el egy komolyabb kapcsolat elől sem. Úgyis egyre nagyobb a nyomás. Vidéken nőttem fel, a kortársaim egyre-másra családot alapítanak. Anyámék folyton azt kérdezik. kisfiam, veled mi lesz? Belemenekülni nem szeretnék egy házasságba, de azért hiszek abban, hogy párosan is lehet szabad az ember.
