 |
Most már ritkábban jön szóba az anyja, ha fényképen látja, felismeri, hogy: „Ez anya!” Naponta sokszor kérdi tőlem: „Mama szeretsz?” És ugyanígy az apját is. Játszik, és közben ideszól nekem, vagy az apjának: „Szeretsz?” Most még bölcsődés, rendes gyerek, elég könnyen beilleszkedett. Kérdésem az, hogy mit tegyek, mit tegyünk, ha újból megjelenik az anyja? Mi a helyes nevelési eljárás ilyenkor? Én látni se akarom, de ha mégis megérkezik, mit tegyek, hogy ne szenvedjen a gyerek? Fájó szívvel kérdezem mindezt, és hogy én magamban mennyire sajnálom azért, hogy így itt tudta hagyni az anyja, ezt biztos megérzi rajtam.
