 |
| Hubert de Givenchy |
– Október 12-én Budapesten megnyílik az Audrey Hepburn / Givenchy kiállítás, amely 80 Givenchy kreációt mutat be, köztük Audrey Hepburn, Jackie Kennedy, a Windsori hercegnő, Grace monacói hercegnő és más híres asszonyok ruháit. Az eseményről világszerte tudósítanak, kiemelve annak jelentőségét, hogy Ön döntött úgy: a kiállítás helyszíne Budapest legyen. Vajon miért?
– Személyes emlékek kötnek Magyarországhoz: fiatalkori jó barátom Jean Pierre Pedrazzini 1956-ban a Paris Match fotóriportereként tudósított a forradalomról és halálosan megsebesült. Sikerült őt hazaszállítani Franciaországba, megmenteni azonban már nem lehetett. Talán akkor fogadtam meg, hogy egyszer meglátogatom majd ezt az országot. Persze, akkor még nem gondoltam, hogy az apropó a kiállításunk lesz.
 |
| Ha mosolyogni kezdett, minden felragyogott körülötte |
-A magyar népművészet és kézművesség évszázadok óta világhírű, mely a hagyományos ruhakészítésben is megnyilvánult. A magyar csipkekészítés és hímzés művészi színvonaláról az elmúlt években tett látogatásaim alkalmával meggyőződhettem, de már előtte is ismertem motívumait, hiszen azok a 20. századi francia divatot is megihlették. Budapest, egészen a II. világháborúig híres volt eleganciájáról. Sajnos az utóbbi évtizedek mindezt eltörölték, éppen ezért úgy tartom, hogy egy olyan kiállítás, amely az ötvenes évektől a kilencvenes évekig mutatja be a divatot, ajándék lehet Budapestnek. Egyben üzenet is a világ felé, hogy a várost újra számon kell tartani az európai nagyvárosok között.
 |
| Audrey 1992-ben Szomáliában, egy UNICEF- misszión |
– Igen, talán ő volt számomra egy személyben a múzsa és a nő, vagyis még mindig ő az, mert úgy érzem, kapcsolatunk örökké tart, Audrey a halála után is itt van velem minden pillanatban. Talán még ma is élhetne; hogy ez másképpen van, nagy szerepe volt annak az önfeláldozó munkának is, amelyet hat éven át az Unicef nagyköveteként végzett.
 |
| Együtt Los Angeles-i díjátadáson, 1998-ban |
– A világ Audrey-t elsősorban törékeny alkatú szépségként, kedves, játékos lányként, elegáns nőként és tehetséges színésznőként ismerte. Mindezek mellett ő végtelen fegyelemmel és odaadással rendelkezett és mindent, amibe belefogott, tökéletesen akart csinálni. Amikor az UNICEF nagykövete lett, egyszerre akart ott lenni a szenvedő gyerekeknél, és rábeszélni a világ hatalommal bíró vezetőit, hogy akadályozzák meg a fegyvereladást. Veszélyes körülmények között utazott Bangladestől Etiópián át Pakisztánig, majd drága estélyeken és államfői meghallgatásokon kereste a megértést védencei számára.
