Melyek azok a szűrővizsgálatok, amelyek elérhetők a daganatos betegségekkel veszélyeztetettek számára? Erről keveset hallunk, ezért most a lehetséges szűrésekről próbálunk körképet adni.
– Kétféle szűrővizsgálatot különböztetünk meg – mondja prof. dr. Mayer Árpád egyetemi magántanár, az Uzsoki Utcai Kórházban működő Fővárosi Onkoradiológiai Központ vezető főorvosa. – Az egyik a szervezett szűrés, amely rendszerességgel végrehajtott, területi elven történő, időről időre visszatérően végrehajtott munka.
Emellett léteznek alkalomszerű szűrővizsgálatok is, melyeket például akkor végeznek el, ha valaki bármilyen okból befekszik egy kórházba, vagy ha valaki évente felkeresi a nőgyógyászát, méhnyakrákszűrés céljából. Szervezetten egyelőre csak a tüdő- és emlőszűrés működik Magyarországon, de hamarosan ilyen lesz a vastag- és végbélszűrés is.
Magyarországon évente közel hatezer új emlőrákot diagnosztizálnak. Sajnos, a betegek közül évente körülbelül kétezret elveszítünk, s ennek elsődleges oka, hogy a magyar nők nem járnak rendszeresen emlőrákszűrésre.
– A jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel időben felismerhető mind a korai emlőrák, mind pedig a daganatmegelőző állapot – mondja szakértőnk. – Azonban gyakori, hogy akkor fordul orvoshoz a beteg, amikor a daganat tapintással észrevehető. Ez az állapot már nem sorolható a korán felismert esetek közé. Pedig a szűréssel a tünetmentes páciensek közül is kiemelhetjük az emlődaganatos betegeket.
A negyvenöt és hatvanöt év közötti nőknél végzik el kétévente a mammográfiás mellszűrést, amely szükség esetén kiegészíthető egyéb vizsgálatokkal. A veszélyeztetettek körébe tartoznak azok is, akiknek későn jött meg az első menstruációjuk; akik nem szültek; akiknél a családban, közeli rokonoknál már előfordult emlőrák. A professzor szerint a hazai veszélyeztetett korosztály kétévente „behívót” kap a mammográfiás emlőrákszűrésre.
Az emlőrák fiatalabb korban is előfordulhat, ezért már tinédzserkorban érdemes lenne elsajátítani az emlő önvizsgálatának, áttapintásának lépéseit. Mayer főorvos szerint fiatal nőknél is kívánatos az évente ajánlott méhnyakszűrés részeként az emlők szakszerű áttapintása, amelyet a nőgyógyásznak kell(ene) elvégeznie. Ha nem végezné el, nyugodtan kérjük meg erre!
Különösen veszélyeztetettek azok, akiknek közvetlen vérrokonai között előfordult rosszindulatú emlőbetegség. Az ilyen nők szűrése akár már huszonöt éves kortól ajánlatos. Ha a családban halmozottan fordult elő mellrák (ha valakinek több mint két közvetlen felmenőjét érintette a betegség), akkor tanácsos genetikai vizsgálatot végezni, amellyel megállapítható, hogy az illető hordoz-e örökletes tulajdonságot a daganatképződésre. Amennyiben igen, akkor gyakrabban rendelik vissza szűrővizsgálatra.
Az emlőszűrés során a tünetmentes betegeknél felfedezett, korai stádiumban lévő daganatok esetén sokkal nagyobb az esély a gyógyulásra. Ám, mint Mayer professzor csalódottan megjegyzi: a veszélyeztetett korosztályból még mindig kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.
– Meglehet, kemény szavakat használok, de én bűnnek tartom, ha valaki nem él a rákszűrés lehetőségével, s nem ad esélyt magának arra, hogy akkor fedezzék fel a betegségét, amikor az még jól gyógyítható! – teszi hozzá az orvos.