Aki elhatározta: hétfőtől!
“A pasiknak miért megy könnyebben!?”
“171 cm magas és 58 kg voltam fénykoromban. Még mentem volna lejjebb is, mert annyira belejöttem a nem-evésbe, de sokan, amikor megláttak, azzal kezdték: “Csak nem vagy beteg?” “Á nem, csak önértékelési problémák”, mondtam, de azért visszavettem. Aztán jött a baba. Kilenc hónap, 15 kg plusz (ebből kb. 7 kg tűnt el szülés után). Brrr! Nálam persze nem jött be a “szoptatás alatt úgyis leadod” kezdetű népi mondóka, sőt néhány kilót még magamra kaptam a biztonság kedvéért, de egy évig nem érdekelt a súlyom. A 38-as standard konfekció méretem 40-42-re ugrott!!!
És akkor egyszer csak beütött a mennykő, nálam mindig így van, és elhatároztam: “Hétfőtől!” Egy hét alatt 4 kg-ot leadtam úgy, hogy lelkiismeretesen betartottam a szabályokat, és a következő héten még egyet. (És nem voltak extra receptek, amihez heti 100.000 Ft-ért kell bevásárolni!) A titok(?): célzott torna + diéta. Ez a diéta az úgynevezett fehérje-diéta, amit a sportolók (általában fitnesszesek) a versenyek előtt megcsinálnak. A lényege, hogy 13 óráig lehet enni a szénhidrát tartalmú ételeket, 13 órakor ebédelni (kevés szénhidrát + fehérje), majd a délután folyamán már csak fehérjetartalmú élelmiszereket ajánlott fogyasztani. Ez azért fontos, mert délelőtt már általában megeszünk annyi szénhidrátot, amennyi egy felnőtt ember energiafelhasználását kompenzálja. A fehérje pedig izomépítő.
Egyszóval: mér-ték-tar-tás! Nem kell esztelenül fogyózni és nem kell esztelenül tornázni. Mindenkinek magának kell megtalálnia az “utat” a fogyáshoz. Nekem így jött be, és bár már csak 4 kg választ el a lánykori súlyomtól, nem sietek az elvesztésével. Most jó ez így. Aztán majd januárban várom az új mennykövet. Így van ez.
Ja, ülőmunkát végző, és csak este étkező (csak akkor “ér rá”) férjem, miután lassan, de biztosan kihízta az öltönyeit, nekilátott (torna nélkül) a diétának, és így is fogyott 5 kilót! Nem tudom, a pasiknak miért megy könnyebben…
Melinda
Aki szüntelenül fogyózik:
“Inkább fellángolás-szerű a dolog”
“Én is a szüntelen fogyókúrázók népes táborába tartozom. Igaz, nem folyamatosan gyötröm magam, inkább fellángolás-szerű a dolog. De: két alkalommal sikerült megszabadulnom nagyobb súlyfeleslegtől. Először 1997-ben fogytam 30 kilót, amit aztán a következő évben vissza is híztam. Legközelebb 2001-ben szabadultam meg 25 kg-tól. Mindkétszer a testkontroll segítségével. Szerintem a módszer nagyon jó, és hosszú távon is változatos. Gyanítom, hogy csoki- és kólafüggőségem az oka újbóli hízásaimnak. És persze, be kell tartani a szabályokat. Most megint 90 kg vagyok.
Noémi
Egykori súlyos egyéniség:
“Saját bőrömön érezhettem a kirekesztettséget”
“Több éven keresztül magam is a “súlyos egyéniségek” táborába tartoztam, így a saját bőrömön érezhettem a kirekesztettséget és az emberek megvetését; a sajnálkozó kritizáláson kívüli semmi egyéb “segítséget” nem kaptam. Ma már sportoktatóként más szemmel nézhetem a világot, de az akkori negatív élmények egy életre meghatározóak voltak. Mindezért nagyon örültem cikkének, amely hangvételével, személyes élményei megosztásával igazi segítséget nyújt a problémával küszködőknek.
Rendkívül hasznosnak tartom, hogy egy női lap nem a csont és bőr soványságot támogatja, hanem az önbizalom építését, az egészséges önszeretetet (szeresd magad kilóktól függetlenül) és az egészséges, pozitív életmód választását. A cikke végén felsorolt szabályokat – amelyek a tapasztalás hosszas és rögös útjáról tanúskodnak –, ha minden fogyókúrázó már az elején tudna és meg is tudna fogadni, a túlsúly, mint probléma talán nem is létezne.”
Judit
Még egy megrögzött:
“Egyfolytában jojózom, tíz éve”
“Én is egy megrögzött fogyókúrázó vagyok, kisebb nagyobb sikerekkel, de sajnos semmi maradandóval. Most 24 éves vagyok, és körülbelül tíz éve vannak súlyproblémáim, vagyis azóta érdekel. Nagyon sokfajta diétát és módszert kipróbáltam már, de sajnos egyfolytában jojózom, tíz éve. Mindenki azzal nyugtat, hogy ne foglalkozzak vele, mert így is jó vagyok, de ezzel nem lehet megnyugtatni. Szerintem nem igazán okos dolog, ha valaki ezzel nyugtatja magát, vagy azzal, hogy nehezek a csontjai…”
Blanka
Aki időben lassított:
“A fehér kenyeret száműztem”
“Az én mostani fogyókúrám nem fogyókúrának indult. Tavaly télen kezdődött egy nőgyógyászati problémám, mely a kezelések után mindig kiújult. Az orvosom, végül elém rakott egy könyvet, hogy olvassam el, és diétázzak. Rendesen körbejártam a témát, több könyvet, cikket elolvastam, és kialakítottam az étrendet. Az étel cukormentes lett, a fehér kenyeret száműztem, de ettem pörköltet, szalonnát, vagyis a zsírt nem vontam meg a szervezetemtől. Minden nap valamilyen zöldséget is ettem. Ha éhes voltam az étkezések között mandulát, diót, napraforgómagot ropogtattam. Sok folyadékot ittam. Az eredmény : 44-es nadrág helyett 38-as, 10 kiló mínusz, körülbelül 2 hónap alatt, mozgás nélkül. Azóta a férjem is lefogyott ugyanezen módszerrel, ugyanilyen rövid idő alatt. A régi étkezésre már nem tudok visszatérni, egyszerűen nem esik jól!
…Felgyorsult világban élünk, amit mi gyorsítottunk fel, de a testünk nem bír ilyen hamar alkalmazkodni. Azt gondoljuk, hogy a kész ételekkel időt takarítunk meg. Holott, szerintem ennek meglesz a böjtje. Remélem én még időben lassítottam.
Szilvia
Köszönöm írásaikat, s kérem, ezután is osszuk meg egymással tapasztalatainkat.
E-mail címem: m.szekeres@sanomabp.hu
Leveleiket postán is elküldhetik: 1554 Budapest, Pf.:64. A borítékra ne felejtsék el ráírni: Fogyókúra!
