Ásó, kapa, nagyharang…
Gáspár Győző, felesége, Bea és gyerekeik
Gáspárné Balla Bea és férje, Gáspár Győző, a Romantic együttes frontembere óvodás koruk óta ismerik egymást. Több mint tíz éve házasok, két gyermekükkel boldogan élnek Nógrádmegyeren. Bea karakán, temperamentumos, olyan asszony, aki gondolkodás nélkül harcba indulna a férjéért, ha kellene!
– Lépjen fel Győző akár az ország legtávolabbi pontján, tudom, hogy hazamegy aludni, sosem marad ki. Te kérted erre?
– Igen, csak akkor vagyok nyugodt, ha itthon van – válaszolja a fiatalasszony. – Amióta egy ország “Győzikéje” lett, szinte alig látom, ha nem jönne haza a fellépések után, napokig nem találkoznánk, egy házasság pedig nem erről szól.
– Sokan úgy gondolják, túl rövid pórázra fogod őt, miattad kellett kijönnie a Big Brother-házból is…
– Eleve nem akartam, hogy bemenjen, de nem hisztiztem, hogy jöjjön ki, a média fújta föl az egészet – magyarázza Bea.
– Dehogynem, pont úgy történt, ahogy az újságok megírták, nem szégyen, ha egy nő féltékeny! – vág közbe Győző, aki idáig hallgatott.
– Győzi hűséges hozzám, én pedig biztosítom neki a maximális szabadságot, nincs okom féltékenykedni – mondja Bea. – Teljesen megbízunk egymásban, ezért is vagyunk még mindig együtt.
– Mit teszel azért, hogy ez így is maradjon?
– Igyekszem megfelelni az elvárásainak. Most kezdtem el fogyókúrázni, mert tudom, hogy kedveli a sovány lányokat. Tekintettel vagyok a “rendmániájára” is, ezért ragyog állandóan a ház. Vallom: a hasán keresztül lehet megfogni egy férfit, Győző legalábbis imádja a főztömet. Mindemellett megőriztem a saját személyiségemet, s toleráljuk egymás hibáit, alkalmazkodunk a másik igényeihez. A romáknál egyébként sem divat a válás, pedig nekünk is voltak már mélypontjaink, de a szerelmünk ereje átsegített minket a nehéz napokon. Ebben az életben ő az én társam, azt akarom, ha meghalok, mellé temessenek, halálunk után is maradjunk együtt!
“Mindig tetszeni akarok neki”
Nagy György és felesége, Gyöngyi
Huszonkilenc éve házasok, két gyerekük már kiröppent, de most aktívabban élnek, mint valaha. Együtt futnak, bicikliznek, társaságba járnak, kirándulnak.
– Próbálom egyfolytában ébren tartani a férjem érdeklődését – meséli Nagy Györgyné, Gyöngyi. – Hogy ne jusson eszébe kaland után nézni, mindig ügyeltem rá, hogy csinos legyek, és tessek neki. Miatta hajlandó vagyok változtatni azon is, ami nekem máshogy tetszene. Leeresztve szeretem a hajam, de neki úgy tetszem, ha feltűzöm kontyba – hát feltűzöm. Nagyon szereti, ha piros ruhát hordok, ezért pirosakkal feltöltöttem a ruhatáramat, és a kedvéért szűk, nőies holmikat vásárolok. Régebben hiányolta, hogy otthon nincs rajtam smink. Azóta mindig kisminkelem magam, ha együtt vagyunk. Még kicsik voltak a gyerekek, és látták, hogy este elegáns ruhába bújok, és sminkelek. Kérdezték, hová megyek? Azt válaszoltam: “Sehová, de rögtön jön haza apu!”. Mára már megszoktam, hogy mielőtt hazaér, rendbe hozom magam. Tudom, a férjemnek nem tetszenek a dundi nők, ezért ügyelek arra, hogy ne hízzak meg. Nagyon jól élünk, sokat nevetünk, egy hullámhosszon vagyunk – de sokat is tettünk ezért. Nem szabad az embernek túl nagy biztonságban éreznie magát egy kapcsolatban, hanem mindig újabb pluszokkal kell gazdagítania azt, mert csak így tarthatja meg a párját.
Szerelem a válságos évek után
Emmer Edit
Tizennyolc év alatt annyi minden megtörténik egy kapcsolatban – a vad szenvedélytől a heves szerelemig, a meghitt beszélgetésektől a gyűlölködő pillantásokig. Mint megannyi kallódó, tépett szélű családi fotó, hevernek egymáson ezek a történések, és ködösen sejlik föl mögöttük egy szerelem története. Emmer Edit és párja, Tamás mellett itt-ott föltűnik a képeken két szépséges kislány is, hatéves a kicsi, amikor a szülők összeházasodnak – az esküvői képen a mama mosolya ragyog a legfényesebben. Aztán telnek az évek, látják a papát, e csillogó, társaság közepébe vágyó, szép férfit munkáját elveszítve magába roskadni, s a kettejük szerelmére féltékenyen vigyázó mamát megkeményedni, fiókok, zsebek mélyén lapuló forintokat keresgélni. Válságos éveken vannak túl.
– Eleinte minden tökéletes, amit a másik tesz – mondja Edit. – Aztán egyre többször lesznek hangsúlyosak a különbözőségek: én a macskát kedvelem, ő a kutyát, én a hűvös, gyertyafényes, meghitt hangulatot, ő hawaii hőséget, fényáradatban. Ő az a lötyögős turistafajta, engem a túlélőtúrák keltenek életre. Amíg szeretjük egymást, megegyezünk: én kijárok a meccseire, ő megszereti a macskát – mondja. Aztán elfogynak az érzelmi tartalékok, és állóháború alakul ki: az egyik fölcsavarja a fűtést, a másik lekapcsolja. És eljön a perc, amikor nézi a másikat merőn, vajon talál-e még rajta valami szeretnivalót. Hát innen művészet fölépíteni a kapcsolatot.
Edit szerint fontosak a rituálék. Egy meghitt teázáshoz még alkalom se kell, csak a kecses porcelán teáskészlet, az illatos teafű és az állólámpa szórt fénye. Észre kell venni, mire van a férfinak igénye. Tamásnak például a szabadságra.
– Még a kapcsolatunk elején történt, hogy beállt tengerésznek, és hónapokig nem láttam – emlékszik vissza Edit. – Sosem számoltatom el, mikor mit csinál, kivel van. Azért ha hazajön, sokszor körbeszimatolom. Megérezném rajta az idegen nő szagát.
Edit szerint a szex az egyik legerősebb kapocs. Sok nő az együttlétek megvonásával büntet, de ez a legrosszabb stratégia: nemcsak az élvezettől, de nagyszerű manipulációs eszköztől is megfosztja magát az, aki erre az útra lép.
– Kerülj közel hozzá, és nyert ügyed van! – tanácsolja. – Egy-két éve Tamás elvitt Párizsba, ifjúkora szerelmetes városát megmutatni. Aztán elmentünk Normandiába is, ami az én szívem vágya volt. Ez az út újabb kötelék lett kettőnk között.
Edit hisz a szerelem feltámadásában. Fölkutatta, és kitartóan őrizgeti magában azokat az értékeket, amelyek Tamást még mindig vonzóvá teszik számára.
– El sem tudnám képzelni, hogy ne legyen velem. Ő az a férfi, aki mellett soha nem unatkoztam. Ugyan már nem az a gyönyörű pasi, aki volt, de még ma is nagyon tetszik és kell nekem.
“Néha előlépek főorvossá”
Fegecs Genovéva és Szűcs Lajos
Nem elég az érzelmekre vigyázni – tudjuk, hogy a férfiak egészsége sérülékenyebb, főleg negyven év fölött. Fegecs Genovéva öt év együttjárás után házasodott össze Szücs Lajossal. Immár harmincnégy éve házasok, és Genovéva fokozottan ügyel a párja egészségére.
– Lassan ismerkedtünk egymással, nem ugrottunk rögtön fejest a házasságba – meséli Genovéva. – Mire a lányunk, Eszter megszületett, addigra már úgy ismertem Lajost, mint magamat, tudtam rá figyelni, ezért nem érezte magát kirekesztve a gyerek miatt. Eszter beépült a kapcsolatunkba, még mélyebbé, szorosabbá tette.
Az egészségére mindig vigyáztam, ha olvasok egy jó egészségügyi tanácsot az újságban, előlépek “főorvossá”, és megvalósítom. Lajos rossz koleszterinszintjét helyrehoztam egy kapszula és életmód-változtatás segítségével. A reggelihez adok neki néhány “bogyót”, vitaminokat, cseppeket. Lusta orvoshoz járni, de úgy gondolom, időnként muszáj. Ezért cselhez folyamodom: évente ráveszem az orvosunkat, hogy utalja be Lajost laboratóriumi vizsgálatra. Ilyenkor bocsánatkérően a kezébe adom a beutalót, és mondom: “Ne haragudj, de ezt a háziorvos írta elő!”. Amikor kicsit rosszabb volt a májfunkciós lelete, gyógyteakúrára fogtam. Az orvos azt mondta neki: “Örüljön, hogy ilyen asszony van maga mellett!”. Azt hiszem, valóban örül ennek…
Ne legyen fullasztó a gondoskodás!
– Vigyázni a férjünkre, ez azt jelenti, kontrolláljuk őt – mondja lapunk pszichológus szakértője, Tari Annamária. – Ha reggel kikészítjük neki a vitamint, az rendben van. Ha utánaszaladunk a sállal, mert hideg van, akkor már kezdünk átcsúszni anyaszerepbe. Akkor azonban érdemes elgondolkodni, ha gondoskodás címszó alatt mi állítjuk össze az étrendjét, mi vesszük meg a ruháit. Úgy kell vigyázni a másikra, hogy az ne érezze fullasztónak az odafigyelést. Nagyon kevés olyan kapcsolat van, ahol a gondoskodás kölcsönös, pedig ez fontos lenne. Nyilván máshogy gondoskodnak a nők és a férfiak. Egy férfi úgy gondoskodik a párjáról, hogy megveszi a téli gumikat a kocsira, és cipeli a csomagokat boltból hazafelé.
– Mi történik, ha másik nőtől kell “megvédeni” a férfit?
– Az anyaszerep háttérbe szorul, és előjön a harcos nő, különösen, ha fontos neki a párja. Ilyenkor már késő vigyázni a férfira, a harc sem célravezető. Azt kell végiggondolni, milyen probléma vezetett idáig, mi változott meg a kapcsolat alatt, mit nem kapott meg a férfi, amit egy másik nőben keres.
Szerelmi mágia a boszorkánymestertől
Frabato boszorkánymester évek óta segíti jótékony szerelmi mágiával a hozzá fordulókat.
– Ahhoz, hogy megtartsuk, esetleg visszahódítsuk a szerelmünket, megerősítsük a kapcsolatunkat, elemezni kell a kialakult helyzetet – mondja a mester. – Aztán viaszöntéses módszerrel meggyőződőm arról, szükség van-e a probléma megoldásához külső segítségre, és ha igen, milyen formában. Ehhez elengedhetetlen valamilyen személyes tárgy: egy fénykép, egy hajszál az illetőtől, és viszonyítani kell az adott holdállásokhoz is. A kapott eredmények határozzák meg, mikor, milyen praktikára, mágiára lesz szükség ahhoz, hogy elérjük célunkat.
Lehet, hogy sokan úgy gondolják, nem szabad ilyen dolgokba beleavatkozni. Ám a fehér mágia csak a már eleve elrendelt kapcsolatokat, embereket, eseményeket segíti. Nincs olyan pozitív érzelem, amelyre ne férne rá a megerősítés! Néha elég csak megtisztítani a saját karmánkat ahhoz, hogy megint boldogok lehessünk kedvesünkkel.
A boszorkánymester szerint, az egyik legegyszerűbb szerelmi praktika egy kapcsolat erősítéséhez: pontban éjfélkor, teliholdnál véssük bele – fölülről lefelé – egy szál piros gyertyába a szerelmünk nevét. Majd gyújtsuk meg, és erősen koncentrálva várjuk végig, amíg a gyertya teljesen leég. Mindenképpen teliholdkor alkalmazzuk e módszert, mert a szerelmi mágiák ilyenkor igazán hatékonyak!
A férfiak is szelídíthetők
Mi, férfiak, sok szempontból hasonlítunk a vadállatokra. Ez a hasonlatosság persze, csak minket lep meg, a nők magától értetődőnek találják, hogy saját érdekünkben háziasítani kell minket – akár akarjuk, akár nem.
Nincs az a borostás, láncdohányos, hetente három-négyszer haverokkal kocsmázó férfi, aki ne futna össze előbb-utóbb egy nővel, aki elhatározza, hogy megneveli. A védett személynek, azaz a férfinak jólesik, hogy törődnek vele. Fontosnak, szeretnivalónak, megmentésre érdemesnek érzi magát, bárhogy is morog a túlzottnak tetsző gondoskodás ellen. Reggelente borotválkozással kezdi a napot, az esték egyre nagyobb százalékát tölti otthon. Megszokja, hogy a konyhában vacsorázzon a kedvesével, beéri a gondoskodó kezek által a hűtőbe helyezett két üveg sörrel, és komolyan fontolóra veszi, hogy felhagy a dohányzással.
Bár a haverok néha ugratják, és papucsot vesznek a névnapjára, ám ezek a tréfák leperegnek róla. Teste-lelke kisimul. Nem érzi nyűgnek a nyugodt életet, úgy érzi, önként vállalta a változást. A gondoskodó szeretet mint szelídítő módszer elvben tökéletes, ám az általam ismert kísérletek közül egyedül a kis herceg és a róka esetét tartom maradéktalanul sikeresnek.
A módszernek számos buktatója van, közülük most csak néhányat említek:
1. A férfi úgy érzi, hogy a gondoskodás öncélúvá válik. A szerető nő által fölhúzott védőburkot elkezdi cellának látni, és egyre erősebben szabadulni vágyik.
2. A szelídítés túl jól sikerült, a néhai vad jólfésült, kezelhető házi jószággá változott, és elvesztette egykori varázsát. Ilyenkor az sem segít, ha visszavadul, mert idomára már új, szabadon élő példány befogásán dolgozik.
3. A férfi ráun párjára, vagy a páros élettel járó kötöttségekre, és visszavadul. Ez annál valószínűbb, minél fiatalabb a befogott példány. A túl későn háziasított férfiakat pedig már nem is lehet tökéletesen megszelídíteni.
4. Boldogan élnek, míg meg nem halnak – és elfelejtik azt, hogy idomítani kellene a másikat.
Vig György
