Álom-lak

Lakást keresek. Még leírni is rémes ezt a két szót! Reménykedés és csalódás tölti ki az életem – tudom, hogy mindenkiét, de nálam két hónapja óránként váltakoznak ezek az érzések, akár egy szappanoperában. Kinézem a hirdetést, felhívom, ettől kezdve a legváltozatosabb kérdéseket, felkiáltásokat hallhatják a körülöttem lévők. (Például: “Áh, elnézést, rossz számot nyomtattak ki az újságban… Micsoda, ez egy emelt díjas hívás? Nem, nem a rúdtáncos állásra jelentkezem. Ja, hogy fürdőszoba és konyha sincs, épp ilyet keresek. Fizetnem kell, hogy megmondja a házszámot? Nem, kivételesen nem a Holdon szeretnék telket venni. De igen, valószínűleg zavarna, hogy csak egy ablak van a lakáson. Jól olvasom, hogy tizenkét négyzetméteres apartmant árulnak?”)

Már többször felmerült bennem, hogy hagyom az egészet, és inkább maradok az albérletben, ahol télen repkednek a mínuszok a rossz nyílászárók miatt, nyáron viszont kitehetnénk az ajtóra a SZAUNA feliratú táblát. Ráadásul beköltözött az unokahúgom, aki kibírhatatlan. Az ő lakását felújítják, így átmenetileg – lassan fél éve – székel csak nálam, de sajnos, nem egyedül. Alapból hozott egy macskát meg egy kanárit, akik utálják egymást, ezért folyamatos őrző-védő szolgálatot kell teljesíteni mellettük. Aztán van néhány szuper jó fej barátja, akik rendszeresen kéjsóvár pillantásokat vetnek rám, aztán tönkreteszik a hifimet, rosszabb, mintha egy férfivel laknék együtt! Szóval, az évek óta kuporgatott pénzemből, most, hogy megkaptam a végső lökést, nekiindultam, eddig nem sok sikerrel. Legtöbbször sötét, vályogházi liftaknákat nézek meg – ezek a hirdetés szövege szerint napos, kicsi, de otthonos lakások lennének. Csüggedve indultam el tegnap is. Legnagyobb meglepetésemre egy kedves, belvárosi, mégis zöldellő részre keveredtem. Lelkesen kerestem a 67-es házszámot. A kapu nyitva volt, felmentem a harmadik emeletre, csöngettem. És ki nyitott ajtót? Sophia Loren és George Clooney fia – remélem, beépített rész! Betessékelt, körbenéztünk, majd a teraszon teáztunk. Megadtam a számom, ő is a mobilját, holnap beszélünk, több érdeklődő is volt már, de én vagyok neki a legszimpatikusabb. (Még jó!) Repültem lefelé a lépcsőkön, szembe jött egy ingatlanközvetítő-forma egy egész focicsapattal. Neee, el a kezekkel az otthonomtól! Csak érjek le időben, a kaputelefonon kimondom a végleges igent…


Szingli-posta

Olvasóink fészekrakó tapasztalatai:

“Múltkor, amikor kimentem egy lakást szemrevételezni, rosszarcú fiatalemberek vettek körbe, és kényszeríttettek, hogy nézzem meg, ők mit ajánlanak. Azt mondták, hárommillióból megúszom az egészet. Alig tudtam elmenekülni. Ez volt a lakásmaffia?”

Dorka a fővárosból

“Egyszer azért csúsztam le álmaim otthonáról, mert anyuék negyedórát késtek a végleges megbeszélésről. Én már láttam egyszer, képzeletben be is rendeztem a lakást, de szerettem volna, ha ők is megnézik. Mire felértünk, pont megvette valaki. Szörnyen mérges voltam szegény szüleimre. Ha érzitek, hogy ez az igazi, merjetek egyedül dönteni!”

luca@…

“Családon belül, nagyon kedvezményesen tudtunk megvenni egy lakást a vőlegényemmel. Nyolc kőműves lakott benne előttünk, sötét volt, szűkös, és a barna szín uralkodott benne. Amikor megmutattuk a barátainknak, elborzadtak, és javasolták, hogy hívjuk ki az ÁNTSZ-t fertőtleníteni. Falat bontottunk, fehérre festettünk mindent, kitakarítottuk, és azóta mindenki kedvence lett. Ne rettenjetek el semmitől!”

Juci Szolnokról


Miért jó egyedül lakni?

1. Ha kitakarítod a lakásodat, tiszta marad egészen addig, amíg te magad össze nem koszolod.

2. Még véletlenül sem fordulhat elő, hogy tubusos borotvakrém kerül a fogkefédre fogkrém helyett.

3. Azt vásárolsz az élelmiszerboltokban, amit csak akarsz. Mi van akkor, ha te négy éjszakán át spagettit kívánsz?

4. Nem kell mosómedvét játszanod csak azért, mert neki nincs tiszta zoknija.

5. Te választod meg az esti, garantáltan foci- és horkolásmentes programot!

Zsozsó és barátnői


Szingli lányok, írjatok! e.fejos@sanomabp.hu