Minden anya sőt talán minden szülő felhőtlen terhességről, sima szülésről, gondtalan szoptatásról, egészséges csecsemőről álmodik. De a valóság nagyon ritkán alakul így (legfeljebb a könyvekben). Nem, nem vagyunk tökéletesek, sem testi, sem lelki értelemben. Nehézségeken és bajokon küzdjük át magunkat életünk során, képletesen szólva azt is mondhatnám, számtalanszor elesünk (sőt elbukunk), csak az a fontos, hogy újra meg újra felálljunk és a bennünk lakozó mélyebb és magasabb erők segítségével folytassuk utunkat. Öreg orvosi könyvek azt mondják, hogy a tudálékos beteg nehezebben gyógyul, és ezt a modern kutatások is megerősítik.
Én károsnak és egyoldalúnak ítélem azt a felfogásmódot, amelyik megmondja, hogy milyen tünet minek a következménye, a tüneteket, a betegségeket, a testi-lelki gondokat egyetlen okra (vagy az okok szűk körére) vezeti vissza. Minden komoly vizsgálat azt bizonyítja, hogy a tünetek, a betegségek, életünk kedvező vagy kevésbé kedvező fordulatai számtalan egymással kölcsönhatásban működő genetikus (örökölt, testi), lelki (ha ugyan tudjuk, hogy ez mit jelent) és környezeti okra vezethetők vissza.
Ami a maga panaszait illeti: Julius Caesar is császármetszéssel született (és ő az európainak tekinthető történelem egyik legnagyobb alakja; szoktak beszélni a császármetszés kedvező következményeiről is). Lilla megszületett és egészséges. A méhlepény túlzott elmeszesedése? Ezt biztos mondta magának valaki, akit maga kérdezgetett, faggatott, valamit válaszolnia kellett, ami megegyezett szakmai lelkiismeretével. De ha vizsgálnánk, hogy mikor túlzott az elmeszesedés, milyen arányban állt ez fenn magánál, mi ennek a statisztikai átlaga, biztos, hogy olyan eredményt kapnánk, amelynek valójában nincs jelentősége. Mit gondol, hány anyánál lépnek fel zavarok, különösen, ha izgul, szorong, a szoptatás kezdetén? Lám, hazamentek, minden bizonnyal oldottabb állapotba került, és egyszer csak sikerült szoptatni. Négy hónapig csak anyatejjel táplálta a lányát ez nagyszerű, és még mindig szoptat, csak kiegészítőket is ad. Örülnie kellene! Azt kell mondanom, hogy az, hogy ennyi szorongást keltő tudás, ennyi önemésztő aggodalom ellenére ilyen jól sikerülnek a dolgai, ez bizakodással kell, hogy eltöltse a magában lakozó természet erejét és egészségét illetően.
Persze igazság van abban a felfogásban is, hogy a velünk történő dolgok, bajok, betegségek, nem pusztán véletlenek tekinthetjük őket nem egyszer intő jeleknek is , de azt állítani, hogy mi vagyunk ezeknek egyetlen okozói (ami aztán bűntudatot és szorongást kelt, ami már valóban rontja a helyzetünket), hibás, téves felfogás. (Még a karma-hívők szerint is vannak olyan események, amelyeket nem a mi elrendelt sorsunk szab ki számunkra
) Azt is jól tette, hogy írt, és ha még további aggodalmak is gyötörnék, keressen fel egy baba-mama terápiát, vagy szülőkonzultációt, mert a maga nyugalma biztosíthatja Lilla további nyugodt fejlődését.
