Amikor Tari Annamáriával találkoztunk aki pszichológusként vállalta fel a fiatalok intim gondjait , már tudtuk, a szexológusi hivatás érett asszonyt kíván.
Teremtő anya
Lux Elvirát a szex a legcsekélyebb mértékben sem érdekelte, jó házasságban élt, azt mondja, nem éheztették otthon.
Miért lett szexológus?
Szentágothai professzor mellett dolgoztam az anatómián, de a pszichológia sokkal jobban érdekelt. Az ELTÉ-n 1963-ban indult az elsô évfolyam, én ’69-ben végeztem. Friss diplomásként nem volt könynyű. Amikor például egy vidéki aszszonytól életemben elôször hallottam, hogy elment, fogalmam sem volt, hogy épp az orgazmusról beszél. A meddôségi tanácsadóban azután sorra küldték hozzám az olyan asszonyokat, akiknél a megtermékenyülésnek nem volt biológiai akadálya. Ma örömmel mondhatom, hogy a terápiának köszönhetôen több száz olyan gyerek született, akinek én vagyok a teremtô anyja, mert sikerült a szülôk lelki gátlásait feloldani.
A mások férje
Mit szólt ahhoz a férje, hogy hitvese szexológus lett, ráadásul elsôként az országban?
Semmit. Úgy fogta fel, ahogy én. Hogy a pszichológiára szükség van
a nôgyógyászatban is, elvégre a nô sem két lábon járó nemi szerv. Lelki harmónia nélkül nincs jó szex. Nem feszélyezi a férfiakat, hogy a legintimebb problémáikról egy idegen nô elôtt kell beszélniük?
Ha úgy érzik, jó szakember vagyok, megnyílnak.
Melyek azok a problémák, amelyek évtizedek óta makacsul visszaköszönnek? Nemtôl függetlenül a középsô gyereknél valószínűsíthetô, hogy szexuális problémái adódnak. Az elsôszülött fiú megörökli a klasszikus apaszerepet, vele nincs baj. A pácienseim közül a másodszülött fiúk hetven százaléka küzd szexuális problémákkal. A másodszülött lányoknál is gyakori a meddôség. Amúgy az egykékkel van a legtöbb baj, hárítják a felnôttséget, az anyaszerepet. Hárítás elôfordul nagycsaládban is, ahol az anyák a kisebbeket a legidôsebb lányra bízzák, akinek a pesztrálás miatt idôvel elegük lesz. Érdekes, hogy sok pedagógus, gyerekgyógyász is elutasítja az anyaságot, hogy otthon nyugta legyen.
Frigid nő nincs
A hiedelem szerint a hüvelyi orgazmus hiánya a frigiditás.
Ez is tévedés, hiszen a hüvelyi orgazmust meg lehet tanulni. Én harminc év alatt öt frigid nôt sem láttam, tehát állíthatom, hogy frigid nô nincs. Minden nô képes a gyönyörérzetre, ennek is van felszálló ága, leszálló ága és csúcspontja.
Az is igaz, hogy a lányoknak nem szabad túl korán elkezdeni a maszturbálást, mert a reflex rögzül. Szerencsére ez a feltétlen reflex kioldható, az örömszerzés más módjai is megtanulhatók. Valameddig minden nô eljut, csak meg kell mondania, mi jó neki.
Csakhogy ágyon kívül is keveset beszélgetünk. Ezért járunk szexológushoz?
Az emberek nem figyelnek egymásra. A szexológusnál legalább jól
kibeszélhetik magukat, csökken a feszültségük.
Mi a nôk legnagyobb baja?
Az, hogy a férfiak lóversenynek tekintik az elôjátékot, gyors orgazmust várnak, pedig ha felteszünk a tűzre egy ötliteres fazekat, a víz sem fog két perc alatt felforrni.
És mi a férfiak gondja?
A merevedési zavar és a korai magömlés.
Sok nô negyven fölött lehúzza a redônyt, félnek a hormonkészítményektôl is. Lehet a változás korában is jó szex?
Nekem sok nô mondja, hogy jobb lett a nemi élete, és ez így is van rendjén, hiszen a negyvenéves aszszony az érettség csúcsán van. Nemtől függetlenül a középső gyereknél valószínűsíthető, hogy szexuális problémái adódnak. Pácienseim közül a másodszülött fiúk hetven százaléka küzd potenciazavarokkal. A másodszülött lányoknál gyakori a meddőség.
Meglepődni veszélyes!
Dr. Pándy Mária szexuálpszichológus sok mindent átélt, többször is volt szerelmes, megcsalt feleség, szerető, megcsalt szerető.
Kihez fordul egy szexuálpszichológus, ha baj van?
A barátaimhoz, többek között Lux Elvirához, aki az egyetemen tanárom volt
Mi kell ahhoz, hogy valaki jó szexológus legyen?
A szakma alapos ismeretén túl az, hogy a páciens érezze, száz százalékban rá figyelek. Tudni kell jól hallgatni, meghallani a jelzéseket.
Ma inkább csak lelki segélyszolgálatra telik, mert az embereknek nincs idejük mély terápiára. Már azért is hálásak, ha valaki beszélget velük.
A szexológushoz is inkább a nôk mennek el?
Sokkal bátrabbak! Bár ha elcitálják a férfit, és az el is jön, akkor ô is szeretné megoldani a problémát. Inkább a fiatalokra jellemzô ez, ôk gyakran jönnek együtt. Ilyenkor általában az a helyzet, hogy a fiúk aggódnak, a párjuknak nincs orgazmusa. Eszükbe sem jut, hogy az orgazmus más is lehet, mint amit a pornófilmekben látnak. Lehet, hogy nem olyan elemi a szenvedély, nem esnek le a képek a falról, de attól még a nôben is növekszik a vágy, a feszültség, és kisül, nem marad benne. Az a baj, hogy mindig hasonlítgatják magukat, holott nem kell a pornófilmek vonaglószámát elôadni ahhoz, hogy a nô orgazmust éljen át. Az élmény egyedi. Azt szoktam mondani, hogy a nôk derékbôsége sem egyformán hatvan centi, de ez mellékes körülmény. Orgazmus-ügyben is elkél a felvilágosítás.
A húsz-negyven éves korosztály élete csupa rohanás. Ilyen a szexuális életük is?
Ugyan, mitôl lenne más? Ráadásul már a nôk is mindenhol kényszeresen meg akarnak felelni, a munkahelyen, a családban, az ágyban.
Mama, több szigort!
A saját életében tudott lazítani ezen a megfelelési kényszeren?
Elváltam, egyedül neveltem a fiamat, de mindig voltak partnereim, mert hiszem, hogy csak boldog anyának lehet boldog gyereke. Ha megkérték a kezemet, lepattantam, mert nem akartam a fiamnak mostohát. Azt se tűrtem, ha meg akarták nevelni, mert nem értették a viselkedését. Igaz, kell a korlát a nevelésben, a fiam megmondta egyszer:
Mama, több szigort! Mert a gyerek szereti tudni, meddig mehet el, ha olykor feszegeti is a határokat.
A fiatalokat sújtó egzisztenciális bizonytalanság hogyan jelentkezik a szexológusnál?
Riasztóan sok ma az impotenciával küzdô fiatal, és ez bizony csak a jéghegy csúcsa.
Apunak nagyobb van!
Ez a szakma nem veszélytelen. Volt helyzet, amikor meg kellett ôriznie a hidegvérét?
Bejött egy jólöltözött üzletember, egyenesen a mosdóba tartott. Egy szál zokniban és kabátban tért viszsza, lengetni kezdte a kabát szárnyát, prezentációt tartott a problémájából, persze élvezte. Az elsô megdöbbenés után eszembe jutott az, amit Luxitól tanultam, hogy semmin sem szabad meglepôdni. Aztán jött az ötlet, a sugallat, hogy ki kell nyitni az ablakot, a mínuszban majd csak elkezd fázni, és felöltözik. Bejött. Most, hogy ezt mesélem, eszembe jut, hogy kislány koromban az iskola körül is felbukkant egy mutogatós férfi, a többiek visítva rohantak el, én meg tárgyszerűen szemrevételeztem, és közöltem vele: Az apukámnak nagyobb van. Talán ez az élmény is közrejátszott abban, hogy szexológus lettem. Hiszem, hogy semmi sem véletlen, az ember igenis kap jeleket.
A házasság bábszínház
Miközben Tari Annamária pszichológus mások titkait őrzi, ő nem tárulkozik ki. Nem tudni, van-e férje, gyermeke, házasságban él-e. De nézzék csak az arcát, hogy árulkodik.
Most jelent meg Intim szféra című könyve. Miért épp a kamaszok, fiatalok párkapcsolati problémái foglalkoztatják?
Azért, mert a klinikai gyakorlatban azt tapasztalom, hogy a családban
a szülôk rendkívül keveset foglalkoznak a gyerekek lelkével. A beszélgetés ritkán megy túl azon a ponton, hogy mi volt az iskolában, mit veszel fel, hogy nézel ki, mikor jössz haza. Így a kapcsolatok egy sor konfliktust hordozhatnak. Aztán szembesülünk a döbbenetes ténnyel, hogy az abortuszok száma milyen nagy a tizennégy-tizenhat éves kamaszok körében. A családok nagy részében még mindig tabu a szex. Döbbenten tapasztalom, hogy huszonéves lányokat és fiúkat is a barátaik világosítják fel. A kamaszok nincsenek tisztában a védekezés fontosságával, és ahhoz még gyerekek, hogy felelôsségteljesen gondolkodjanak. Az lenne a természetes, ha egy lány az anyjával, a fiú az apjával beszélné meg ezeket a dolgokat. Az elhallgatás azt eredményezi, hogy a fiatalok vagy elbagatellizálják a szexuális problémákat, vagy ha nem, akkor
a kapcsolataik tele lesznek megoldatlan konfliktusokkal, mert nem tudják kezelni azokat.
Szülők és szeretôk
Mi számít még tabunak?
Az is, hogy ki hogyan és mennyire szereti a másikat. Olykor évtizedekig hordozott sérelmeket nem beszélnek ki. Aztán elkezdenek alakoskodni. Működik egy megfelelési kényszer is, az illetô azt mondja, amit hallani akarnak tôle, vagy éppen hazudik. Olyan elsôdleges dolgokat nem lehet megbeszélni, hogy szereted-e az anyádat?” A kapcsolat működéséhez alapvetô a szeretet, de megengedhetôk benne az indulatok is, hogy az anya makacs, vagy a gyerek olykor az agyára megy. Tizenhárom és tizenhét éves kora között minden kamasz megpróbálja önmagát megvalósítani, közben a saját világában elveszetten bolyong, nagyon nehéz idôszak ez nekik. Ezt sokszor elfelejtik a szülôk, de a kamasz is elfelejti, hogy az anyja már régóta kétségbe van esve, mert attól fél, elveszíti a gyerekét, úgy érzi, nem így nevelte, és tessék, hogy beszél vele. Az volna az ideális, ha mindketten kimondanák, mit éreznek, és megbeszélnék, hogy a gyereknek is nehéz ez a vergôdés, a szülônek is.
Határok nélkül
Vannak huszonéves fiatalok, akik utóbb azt mondják, sokkal jobb lett volna, ha a szülôk kijelölik a határokat, hogy meddig mehetnek el, mert
ezzel egy csomó fájdalomtól megóvták volna ôket. A rendelôben olyan fiatalokkal találkozom, akik évek óta nem beszélgettek a szüleikkel. Gyakran a gyerekek látják, hogy örömtelen, rossz a házasság, érzik, hogy bábszínház az egész, valami nagy baj van, de ezt senki nem mondja ki. Ilyenkor kezd a gyerek magatartászavarokat produkálni, visszaesik
a tanulásban, hogy felhívja a problémára a figyelmet. És sehol nem érezheti magát biztonságban, így aztán szorong.
És mi volna ebbôl a sivár helyzetbôl a kiút?
Az iskolában érzelmi intelligencia órákat kellene tartani, ahol beszélgetnénk a világról, a szexrôl, sok minden szóba kerülhetne, hogy
a problémák ne maradjanak rejtve.
