Előzzük meg a bajt!
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a legfontosabb az infarktus megelőzése. Több összehasonlítás látott napvilágot, melyek szerint a civilizált országok lakosait sokkal inkább érintik a keringési betegségek, mint a fejlődő országok lakóit, s ez elsősorban az egészségtelen életmódunk, a stressz, a mozgáshiány rovására írható. Rendkívül sok előadás szólt a dohányzás káros hatásáról, sőt, egyes vizsgálatok szerint a passzív dohányosokat (tehát akik más füstjét szívják akaratukon kívül) is jobban veszélyeztetik a keringési betegségek, mint azokat, akik füstmentes környezetben élnek. Egyértelmű a tiltás az infarktuson átesettek számára: soha többé nem dohányozhatnak! (Vajon hányan fogadják meg ezt a tanácsot?)
A rendszeres mozgást az orvosok nemcsak megelőzésképpen ajánlják, hanem azoknak is, akik már felgyógyultak egy infarktusból. A stressz szerepe nem mellőzhető: azoknak, akik stresszben élnek, nehezen tanácsolható, hogy váltsák le főnöküket, kerüljék a feszült helyzeteket azonban, ha rendszeresen sportolnak, a mozgással, mint „pozitív stresszel levezethetik, kioldhatják magukból a feszültséget! Ráadásul a mozgással és zsírszegény táplálkozással a szív- és a keringési rendszer másik fő ellensége, az elhízás is megelőzhető.
E tanácsok ma már sajnos, nemcsak a negyven-negyvenöt év feletti, hanem a fiatalabb férfiakra is vonatkoznak, mert világszerte egyre fiatalabb korosztályt is érint a betegség. A nőket, amíg menstruálnak, védi a szervezetükben termelődő női hormon, de fogamzásgátlót szedőknek többet kellene törődniük a megelőzéssel.
Akik alapbetegségük (például magas vérnyomás, cukorbetegség) miatt veszélyeztetettek, azoknak a fenti tanácsokon kívül gyakori orvosi ellenőrzés ajánlott.
Mielőbb hívjunk segítséget!
Aki szorító mellkasi fájdalmat, légszomjat, gyomorszáj körüli fájdalmat észlel, azonnal hívjon segítséget (mentőt, ügyeletet), hogy minél előbb szakszerű ellátásban részesüljön! A késlekedés azzal a veszéllyel járhat, hogy amennyiben infarktus okozza a panaszokat elhal a szívizom bizonyos része, amely időben megkezdett kezeléssel megmenthető lenne!
Védett őslakosok
Ausztráliában, egy vizsgálat keretében arra kértek néhány, természetes körülmények között élő őslakost, hogy költözzön Sydney belvárosába. A nagyvárosban töltött időszak végére az átköltöztetett embereknek magas lett a vérnyomásuk, megemelkedett a koleszterin- és a vércukorszintjük. Egyértelműen a civilizált életmód következményeként jelentkeztek náluk ezek a problémák, amelyek az infarktus kockázati tényezői is. Amikor az őslakosok visszaköltöztek szülőfalujukba, leleteik ismét normális értékeket mutattak.
Magas vérnyomás-kutatás
2002-ben a Szonda-Ipsos a Sanofi-Synthélabo megbízásából hazánkban 1300 fő körében végzett kutatást. E szerint a 35 év felettiek 39 százaléka szenved magas vérnyomásban, és a nők veszélyeztetettebbek ebből a szempontból, mint a férfiak. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő: különösen a 65 év feletti korosztályok érintettek. A betegség gyakoribb az alacsonyabb iskolázottságú és a rossz anyagi helyzetű csoportoknál. A betegek 90 százaléka kapott orvosától tanácsot arra, hogy gyakran méresse a vérnyomását, 80 százalékot pedig kontrollvizsgálatokra (szív, vese, máj stb.) is küldtek. A betegek 37 százalékának javasolta az orvos, hogy szokjon le a dohányzásról utóbbit a páciensek rendre elutasítják! A vizsgálatban részt vevők 96 százalékának gyógyszert írt fel az orvosa, de csak 84 százalékuk szedi azt azóta is az előírásnak megfelelően.
