Aktuális

Az istennõk bennünk élnek – II. rész







Für Anikó
Aphrodité: “Harmincévesen megszülettem újra”

Aphrodité a szerelem, a szépség istennője, nem agresszív, mégis megbünteti azokat, akik nem tisztelik. Alakjában összeolvad a szexuális és az alkotóerő.

– Azóta szeretek nő lenni, amióta találkoztam a párommal. Harmincévesen – mint Aphrodité a habokból – megszülettem újra. Attól, hogy együtt vagyunk, mindketten többek lettünk, és ez nagyszerű érzés – meséli Für Anikó. – A munkában is inspiráló ez a kapcsolat. A párom mindenben a társam, ért engem, tudja, mikor mit érzek. Bár ő is szakmabeli, színházról, munkáról szinte sohasem beszélgetünk otthon. Teljesen kiegészítjük egymást, és ez a hétköznapokban is sokat segít.

Sosem volt célom, hogy tetsszem a férfiaknak. Jó érzés, hogy hatok az emberekre, de nem akarok mindenkinek megfelelni. Azt gondolom, a szépség belülről fakad, egy igazi nő mackónadrágban is vonzó. Ha nem színésznő lennék, valószínűleg sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnék a nőies öltözködésre, a sminkelésre, mert minden nőnek fontos, hogy kiélhesse a nőiességét. De megadatott, hogy a színpadon csodálatos jelmezekben, szép sminkekben tündökölhetek.





Azt szokták mondani, hogy a tehetség szépít.
A leggyönyörűbb lány is szürke egérré vágyik, ha nincs mögötte tehetség, és a legátlagosabb megjelenésű színésznő is ragyog a színpadon. Egy barátnőmmel összeszámoltuk, negyvenkilenc szerepet játszottam már el, sokfajta nőt alakítottam: voltam könyvmoly, gyilkos, csúnya, szép, rafinált. Mindegyikben volt valami nőies, mert nem tudom megtagadni önmagam.


Szabó Judit: Aphrodité jól tudja kezelni azt, hogy bolondulnak érte a férfiak. Ha az ilyen típusú nő alacsony szinten éli meg Aphroditét, akkor egyik férfi a másik után jöhet az életében, és sok mindentől elesik. Azonban, ha magas szinten éli meg (miként Anikó is), akkor a művészi képességeit is kibontakoztathatja, s nemcsak megjelenésében gyönyörű, hanem belső kisugárzása is lenyűgöző.







Artemisz: “Tudatosan választották a nevem”


Artemisz a vadászat és az erdők szűz istennője. Ő a fiatal vadak és a fiatal nők védelmezője, aki független marad a férfiaktól.

– Gyerekkoromban szüleimtől sok mitológiai történetet hallottam. Tudatosan választottak nevet a számomra – mondja Sziánosz Ártemisz, egy képeslapokat forgalmazó cég vezetője. – Artemisz sok tulajdonságát közel érzem magamhoz. Például a keménységét. Én is szilárdan helyt tudok állni a munkámban, de olyan hétköznapi helyzetekben is, mint a cipekedés vagy akár a szerelés. Fegyelemre tanított a sport is, öt évig atletizáltam, mostanság úszom, görkorcsolyázom – ebben szintén hasonlítunk, hiszen aki az erdőben él, annak ruganyosnak, gyorsnak, sportosnak kell lennie. Tudok küzdeni azért, hogy elérjek valamit, viszont, ha már valakivel szembe kell szállnom, akkor inkább hátralépek – ebben különbözöm az istennőtől.







Sziánosz Ártemisz
Artemisz a gyengék, a kicsik védelmezője: én is nagyon szeretem a gyerekeket, és minél több csemetét szeretnék. Engem a hagyományos görög értékrend szerint neveltek, annak ellenére, hogy Magyarországon születtem. Anyukámék a második világháború utáni menekülthullámmal érkeztek ide, sok rokonunkkal együtt. A görögök nagyon összetartóak, ezért is tudták megőrizni a hagyományaikat. Ők nagyon konzervatívok, én nyitott vagyok minden újra, de a szívemben erősen él a görögségem. Például a szenvedélyességben. Névadómmal ellentétben – akit a szerelem nem érint meg – engem ez az érzés tart életben. Szerelem nélkül nem olyan szép a világ: lehet csodás a táj, az étel, egy kép – de mit sem ér, ha nincs melletted az a társ, akivel együtt szeretnéd megélni mindezt.


Szabó Judit: Artemisz azt a nőt szimbolizálja, aki feloldódik a természetben, és otthonosan mozog lelkivilága mélységeiben. Jó, ha Aphrodité is működik benne, aki a szerelmet támogatja – Sziánosz Ártemiszben szerencsére ott él Aphrodité is, ezért tele van érzelmekkel. Az Artemisz típusú nőknek az tanácsolható, hogy ne váljanak férfiassá, éljék meg magukban Aphroditét is!









Kasza Ilona
Hekaté: “Boszorkány vagyok”


Hekaté a holdfogyatkozás, a fekete Hold sötét és félelmetes istennője, aki az éjszakán, a varázsláson, a méregkeverésen és a boszorkányságon uralkodik. Erős, nagy hatalmú istennő, akit Zeusz is tisztel. Ő a tudattalan egyik úrnője.

Mi egy mai boszorkányt választottunk Hekaténak.
– Regressziós hipnózisban visszamentem az előző életeimbe, egészen az ötödik századig. Mindegyikben boszorkány voltam, az egyikben máglyán égettek el – közli Kasza Ilona, szekszárdi sorselemző és boszorkány. – Évtizedekkel ezelőtt a kezemmel elkezdtem energiákat érezni, aztán jöttek a megérzéseim. Valaki a tenyerét mutatta: mondjam meg, mi vár rá. Én lepődtem meg a legjobban, amikor bejött, amit jósoltam. Nyolcvanhatban meghalt az édesapám, aki nagyon közel állt hozzám. Nem tudtam elfogadni az elvesztését, ő pedig rendszeresen megjelent nekem. Elkezdtem a témával foglalkozó könyveket keresni, és ezek megerősítettek abban, hogy valóság, amit átélek. Azóta folyamatosan tanulok, több tanfolyamot elvégeztem, két éve diplomás parapszichológus vagyok.





Volt, hogy egy hölgynek azt jósoltam, a kislánya veszélybe kerül majd. Fél évvel később telefonált, hogy eltűnt a kislány. “Megnéztem”, és láttam, hogy egy férfi tartja fogva. Pár nap múlva ismét telefonált az anyuka, hogy meglett a kislány. Valóban egy férfi tartotta fogságban, akitől alig tudott megszökni.

Azért jó előre látni a jövőnket, mert fel tudunk készülni arra, hogy kivédjük a veszélyt. Az jelent számomra nagy kihívást, ha valaki hitetlenül jön hozzám, kötözködik. Az ilyen emberek lezárják az energiáikat. Szerencsére ilyenkor én is több energiát kapok. A munkámhoz szorosan hozzátartozik a mágia is, de csak a fehér mágiát művelem. Ez nagyon ingoványos talaj, egy hajszál választja el a jó mágiát a gonosztól. Mivel Isten védelmében cselekszem, csak jót tudok tenni.

Fontos tudnunk, hogy van élet az élet után. Valójában nincs halál, csak dimenzióváltás. Vannak bolygó lelkek, főleg az öngyilkosok, vagy akik hirtelen halállal halnak meg. Ők nem tudnak elmenni, imával kell továbbsegíteni őket a túlvilágra, mert különben itt ragadnak, és ártanak nekünk.

Szabó Judit: Hekaté a női energiák teremtő és pusztító erejét képviseli, éppúgy tud építeni, ahogyan rombolni. A mai “boszorkányok” olyan tudás birtokában vannak, amely az élethez tartozik, és sokkal több az energiájuk, mint az “átlagembereknek”. Hogy ezt mire használják fel, az az erkölcsiségüktől függ.









Horváth Lili
Perszephoné: “Anyu a legjobb barátnőm”


Perszephoné Zeusz és Démétér lánya, az alvilág királynője. Gyermekkorában rendkívül szoros szimbiózisban él az anyjával. Sokáig kislányos, gyámolítandó marad, Démétértől törődést igényel, s csak akkor válik érett, önálló nővé, amikor megjárja az alvilágot. Ártatlan, naiv, művészi hajlamú, érzékeny.

Perszephoné jellemét tanulmányozva azonnal Horváth Lili színművésznőre, Tordai Teri lányára gondoltunk. Lili tizenegy éves volt, amikor elváltak a szülei, de ő már korábban is nagyon anyás volt. Ma is egy házban lakik édesanyjával, és hiányzik, ha egy-egy nap nem jut idejük egy kis beszélgetésre.





– Anyu a legjobb barátnőm – mosolyog. – Pici lakásom van a házunkban, s mivel nem vezetek háztartást, általában anyuval ebédelek. Mindent tudunk egymásról, és ha a munkánk miatt nem találkozunk, akkor telefonon beszélünk. Emlékszem, kamaszként, ha társaságban voltunk, sarokba húzódva figyeltem az embereket, és néztem, ahogy anyu felszabadultan sztorizott, ő volt a társaság motorja. Én más típus vagyok, ma is csendesen szemlélődöm idegen társaságban, és csak nehezen engedek fel. Egyedül a színpadon nincs gátlás bennem. Furcsa kettősség, nem?

Lili öntörvényű lány. Nehezen hagyja, hogy mások beleszóljanak a dolgaiba, arról pedig szó sem lehet, hogy más hozzon döntést helyette. Éppen önfejűsége miatt szokott időnként vitatkozni édesanyjával, és az is előfordul, hogy Tordai Teri (Lili szerint joggal) megsértődik rá.

– Legutóbb, amikor “mosolyszünet” volt köztünk, anyu került engem, én pedig majdnem belebetegedtem ebbe. Többször mentem utána, míg végre hajlandó volt leülni beszélgetni. Beláttam, hogy neki is igaza van – persze, a saját igazamból sem engedtem –, és bocsánatot kértem tőle. Olyan jólesett, hogy azonnal megbocsátott!


Szabó Judit: Perszephoné kislányként befelé forduló, csendes, törékeny, egyedül is jól érzi magát, remek a kapcsolata az édesanyjával. A mitológiában is akkor következik be a döntő fordulat, amikor elszakad az anyjától, hiszen Démétér ezt nehezen éli meg. De az életben is törvényszerű a szoros kötelék lazítása: Perszephonénak idővel a saját, önálló életét kell megteremtenie, távolabb édesanyjától – ez kell ahhoz, hogy véglegesen felnőjön. Ez azzal jár, hogy valamelyest el kell engednie a megszokott biztonságot.







Démétér: “Feleségszerepben is meg kell felelni”


Démétér a termékenység, a táplálás, a szántóföldek és az aratás istennője, az ősanya megtestesítője, életében a gyermekével (Perszephonéval) való kapcsolata a meghatározó.

Farkas Írisz eredetileg öt-hat gyermeket szeretett volna szülni, de négynél – négy fiúnál – megálltak a férjével.

– Tizenhét éves koromban éreztem először, hogy nagy családot, sok gyereket szeretnék – idézi fel Írisz. – Akkoriban kezdtem nőiesedni, testileg-lelkileg egyaránt. Később a párommal hatalmas, földet rengető szerelemben éltünk, úgy éreztem, vele majd mindent meg tudok oldani az életben. Legnagyobb fiunk tizenhét éves. Rajongásig szeretem őket, de tudom, hogy amikor felnőnek, kicsit el kell távolodnunk egymástól. Talán mégsem lesz “fészekelhagyás-depresszióm”, mert hamarosan újra





Farkas Írisz
dolgozni szeretnék, mégpedig fejlesztő pedagógusként tanulási zavarokkal küzdő gyerekekkel fogok foglalkozni. Nekem erőt ad, ha gyerekeknek segíthetek, energiát kapok tőlük, s van elég türelmem hozzájuk.

Fontosnak tartom, hogy anyaként is ugyanúgy megőrizzük a feleség- és női szerepet! Gyakori, hogy “csak” anyák akarunk lenni, és elfeledjük, hogy csinos, hódító nők is lehetünk mellette.

Sajnos, a nőies rész – pont a gyerekvállalás miatt – bennem is csökkent, és szerintem feleségként sem “működöm” túl jól, mert nem találom meg az arányokat. Szeretném elérni, hogy egyszerre legyek jó anya, remek feleség és hódító nő, mert most éppen a “feleségszerepben” vagyok kicsit sérült.


Szabó Judit: Démétérnek az a legfontosabb az életében, hogy gyermeket neveljen, táplálja és támogassa őt. A Démétér típus rosszul érezheti magát, ha kirepülnek a gyerekei, mert nem tudja kinek adni anyai szeretetét. Ha ez így marad, akkor megbetegedhet, lelki válságba kerülhet. Ilyenkor az anyaságot kicsit másképp kell megélni, például érdemes mások gyermekeit “pátyolgatni”, vagy bölcsődében, óvodában, iskolában munkát vállalni – ahogyan ezt Írisz már most előrelátóan teszi. Fontos, hogy Démétér az anyai szerepe mellett elég figyelmet fordítson a külső megjelenésére és intellektuális képzésére!







Héra: Hillary Clinton

Zeusz felesége, Héra a házasság istennője. Zeusz gyakran félrelépett, így Hérának sok fájdalom jutott, s nem állt távol tőle a megcsalatása miatti véres bosszúállás sem.







Hillary Clinton
Hérát Hillary Clintonban, az amerikai exelnök feleségében véltük felfedezni, aki házasságuk évtizedei során sokat tűrt, szemet hunyt Bill Clinton félrelépései fölött, ám az “édes bosszú” mára megérlelődött: Hillary immár New York-i szenátor, és az is elképzelhető, hogy indul a következő elnökválasztáson. Olyan asszonnyá vált, akit nem csupán férje miatt ismer a világ. Szabó Judit azt mondja, minden nagy férfi mögött áll egy erős nő, egy Héra. Azt tanácsolja az ilyen típusú nőknek, hogy – Hillary Clintonhoz hasonlóan – őrizzék meg saját egyéniségüket, és ne csak “főfoglalkozású” feleségek legyenek!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top