A Pécsi Ítélőtábla Simek Kitty számára megdöbbentő ítéletet hozott: a kamaszlányt huszonhat havi, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta. Kitty hathónapos magzatát hordja a szíve alatt. Igaz, ha megszületik a kisbaba, féléves koráig együtt lehetnek a kecskeméti babás körletben: épp karácsony lesz, mikor a törvény szerint elszakítják a csecsemőt az anyjától.
Korbáccsal verte őket
Simekék kálváriája tizenegy évvel ezelőtt kezdődött. Gizella, a törékeny anya egyedül nevelte a négyéves Kittyt, amikor megismerkedett a nagydumás, határozott és nagyvonalú pesti taxissal, Vilivel.
Nem hittem én akkor már se csodában, se szerelemben. Intézetben nőttem fel, onnan menekültem egy rossz házasságba. Túl voltam egy váláson, lakásom, pénzem nem volt, csak egy gyönyörű kislányom, a Kittyke. Abban hittem, talán a sors jobb életet szán neki, mint ami nekem jutott. Tévedtem sóhajtja az anya. Vili csak eleinte volt kedves velünk, később már gyakran vert minket, Kittyt is. Sokszor elszöktem a gyerekkel, de mindig megtalált, és újra megvert bennünket. Végül megtanultam: Vilitől nem lehet sehová elszökni.
Amikor a család a horvát határ menti Tótújfalura költözött, még rosszabbá vált a helyzet. A férfi kocsmát nyitott a faluban.
Kiderült, hogy petefészek-daganatom van, kezelésre kell járnom Pécsre. Amíg odavoltam, Vili részegen molesztálta Kittyt, olykor a kocsmában is. Műtét után hazajöttem, de szeretet és ápolás helyett ugyanúgy kellett dolgoznom, mintha egészséges lennék. Vili mindenért ütött minket. Fabrikált egy korbácsot, azzal verte Kitty hátát. Hiába mentünk segítségért a hatóságokhoz, visszavonatta velünk a feljelentést is. Nem volt lehetőségünk a menekülésre meséli az édesanya.
A végtelen kálvária
Kitty nem szívesen beszél a végzetes augusztus végi napról, amikor egyetlen pisztolylövéssel megölte alvó nevelőapját. A szenvedés véget ért, de azóta újabb és újabb kálváriát él meg a család.
Igyekszem elfelejteni, ami nevelőapám halála előtt és utána történt, mert nappal is rémálmok gyötörtek. Pszichológusok is kezeltek emiatt, de azt hiszem, a legtöbbet a szerelmem, Gyuri segített. Vili halála után a szomszéd faluban, Lakócsán ismertem meg. Tudta, hogy mit tettem. Nem ítélt el érte, hanem megértette, hogy nem volt más választásom. Elkísért a kihallgatásokra, a bírósági tárgyalásra is. Nagyon szeretem őt, a felesége akarok lenni. Közös magzatunkat a szívem alatt hordom. Az ultrahang még nem mutatta ki, hogy kislány lesz-e vagy fiú. De ez nem is számít, csak az, hogy egészséges legyen, amikor megszületik magyarázta Kitty a másodfokú tárgyaláson az ítélethirdetés előtt. Bízom benne, hogy azok a felnőttek, akik a bíróságon a sorsomról döntenek, tudják: nem vagyok bűnöző, csak egy szerencsétlen pillanatban rossz megoldást választottam.
A Pécsi Ítélőtábla a terhes kamaszt két év két hónap fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta, és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.
Embert ölni bűn, ami büntetéssel kell, hogy párosuljon. Ellenkező esetben például szolgálhatna másoknak, hogy a családi konfliktust fegyverrel is le lehet zárni indokolta a szigorú ítéletet a bíró.
Terhesen menjek be a börtönbe, szüljem meg a drogosok között a gyerekemet? zokogta Kitty, akit édesanyja hasztalan vigasztalt.
