Hastánc és lélektan – II. rész

Dicsérd magad!

Gyuri tréningjén mindenre fény derül. Rajzolunk magunkról egy diagramot, amely arról szól, mennyi elismerést utalunk ki másoknak, és mennyit zsebelünk be. Visszautasítjuk-e időnként a kritikát vagy a dicséretet, illetve van-e merszünk kérni, ha rá vagyunk szorulva? Végül dicséri-e magát ki-ki eleget, és ha nem, miért?

Az ábrák beszédesek. Juli sokkal több elismerést ad, mint amennyit kap. Kibukik belőle, hogy irigyek rá a társai, mert az egyetemen mindenből kiválóan teljesít. Szeretné, ha elfogadnák. Megsajnálom, hiszen csupa jóindulat. De az az érzésem, hogy a folytonos tökéletességre törekvés csak a kisebbik gondja. A nőisége az, amelyet nem tud méltón viselni. Pedig csak akkor lehet végre egyensúlyban önmagával. Akkor – de csak akkor! – a fiúk is felfigyelnek majd rá.

Ági pedagógus. Diagramja teljesen elbillen az adás felé. Gyuri rávezeti, hogy a kritikátlan, gyakori dicséret elveszti a hitelét. Csak akkor adjon, ha igazán kikívánkozik belőle. Viszont merjen kérni, ha mások maguktól nem adják. Elismerésre minden embernek szüksége van. Ez tölt fel életerővel, energiával. Ha a rideg, zárkózott világ megtagadja tőlünk, magunknak kell kiprovokálnunk. A rossz, ártó kritikát pedig nem szabad meghallani – hangsúlyozza vezetőnk. Tudnunk kell, nekünk értékeink vannak, és ezeket meg kell őriznünk!

Rémes úszógumik?

Megnyugtató, hogy mások is hasonló vagy még súlyosabb problémákkal küzdenek, mint mi. Szinte valamennyiünk bevallja például, hogy elégedetlen a hastájékával. Az a rémes úszógumi mindennek az oka! Ez nehezíti meg, hogy örömmel fogadjuk a párunk bókjait, ettől lesz feszélyezett a szex, és emiatt nem tudunk feloldódni a táncban sem. A pszichológus erre előkap egy fotót. Rajta a tavalyi hastánc-záróünnepség résztvevői: elképesztően kövérek és nagyon soványak, szépek és kevésbé kellemes külsejűek… Egy dologban azonban mindannyian egyformák: sugárzóan boldogok. Gyuri megmutatja a képen azt a lányt, aki fél karral érkezett ide, és akinek speciális koreográfiát kellett kitalálni, hogy ne vegyék észre a protézisét. Óriási sikere volt! Azt a kétségbeesett asszonyt, aki elvesztette a kisbabáját, majd a férje is elhagyta, és szeretett volna kigyógyulni a depressziójából. Nyoma sincs rajta szomorúságnak. Egy szőke nőt, akinek válságban volt a házassága, mert évek óta hiába próbált teherbe esni. A tanfolyam hatására megszűnt az alhasi vérpangása, négy hónap elteltével állapotos lett, és ma boldog kismama….
Pedig csak annyi történt, hogy rácsodálkoztak önmagukra: Hiszen én fantasztikus ember és nő vagyok!

(A tanfolyamra a 06-30-257-7157-es telefonszámon jelentkezhetnek, Simon Zsuzsánál.)