Az intenzív centrumokban nagyobb a túlélési esély
Ha egy terhességnél előre látható, hogy problémák lesznek, például anyai RH-negativitás miatt, cukorbetegségben vagy magasvérnyomás-betegségben szenved az édesanya, vagy várható koraszülés, akkor már a terhesség alatt a védőnő és a nőgyógyász egyaránt fokozottabban figyel a várandós asszonyra, s olyan kórházba irányítják, ahol a szülészet mellett működik intenzív centrum folytatja Dr. Mészáros József. Természetesen ilyenkor a szülésnél (császármetszésnél) is jelen van a neonatológus, azonnali beavatkozásra készen, a munkacsoport többi tagja pedig előkészíti az inkubátort és egyéb műszereket, elvégzik a szükséges vizsgálatokat, intenzív ellátásban részesítik a bajba jutott magzatot. Ám, ha nem hasonlóan jól felszerelt intézményben történik a szülés, s a babát szállítani kell, már nem ilyen rózsás a kép. A mentővel szállított koraszülöttek halálozási aránya mindig is magasabb volt a centrumokban születettekhez képest.
Amelyik intézményben lehetséges, az édesanya addig ott tartózkodhat, míg gyermeke hazaengedhető ami néha két-három hónap! , s ha már nincs inkubátorban, akkor szoptathatja őt. Így azonban sok helyütt a betegek, illetve a terhes anyák elől veszik el az (ágy)helyet, ami a jelen egészségügyi körülmények között luxus.
Mint Mészáros doktor elmondja, egyes intenzív centrumokban már megengedik, hogy az anya megérinthesse, megsimogathassa a nagyon kis súlyú, gépen lévő újszülöttjét is. Ez csak a körülményektől függő lehetőség, mivel a mindenütt jelen lévő szűkösség, nagyon kis létszámú ápolószemélyzet, hiányos infrastruktúra között nagymértékben megnövelheti, az amúgy mindenütt jelen lévő, bennfentes kórokozók terjedését, a halálos kimenetelű fertőzés veszélyét.
Részletes tájékoztatás a szülőknek
A koraszülöttek közül is jobb azok helyzete, akik nem, vagy rövidebb ideig szorulnak lélegeztetőgépre. Még így is gyakori azonban a fertőzés, az immunrendszerük éretlensége miatt, de gyakoribb náluk az agyvérzés, a szemkárosodás (ROP) és a tüdőgyengeség. A betegségek egy része sokszor évekig rejtve marad, csak később jön elő, amire szintén sokan nem számítanak. Bár amikor a kicsiket hazaengedjük, a szülőknek az “átlagos újszülöttek zárójelentéséhez képest sokkal részletesebb tájékoztatást adunk. Ebben leírjuk és szóban is elmondjuk , mit miért tettünk a kezelés során, milyen esetleges további kezelésekre, vizsgálatokra, gyógyszerekre van szükség. Nem célunk, hogy halálra rémítsük az egyébként is aggódó, ijedt szülőket, de fontos, hogy tudják, mi várható gyermekük fejlődésében, s hogyan tudnak neki segíteni tájékoztat Dr. Mészáros József.
Megoldás: rehabilitációs hálózat
A koraszülöttek utógondozását ellátó intézmények jelenleg elszórtan, egymástól függetlenül, bár sok jó kezdeményezéssel működnek. De például a teljesség igénye nélkül Miskolcon, Győrben, Székesfehérvárott a megyei kórházakban már egységbe rendezték az ellátást. Azonkívül, a centrumként működő Pető Intézetben is kitűnő munka folyik e téren, ami lényegében a szintén nemzetközi hírű, Katona professzor által megalapozott, a koraszülött-utógondozásban alapvető jelentőségű neurohabilitáció szerves folytatása. Csakhogy egyiküknek sincs teljes magyarországi hatásköre. Szükséges lenne minél előbb kiépíteni egyetlen, de minden szakágat magába foglaló, országos rehabilitációs hálózatot a megyei kórházak gyermekosztályaira építve, így nem csak az egyébként is sok terhet viselő családokat sújtanák a rehabilitáció gondjai vázolja föl a megoldást a budapesti Szabolcs utcai PIC vezetője.
Segítség az interneten: www.koraszulott.hu
