Adatvédelmi ügyeink

dr. Szabó Máté

És tehetek-e valamit, ha nem kapok választ a miértjeimre? Ismerjük meg adatvédelmi jogainkat! A helyszín egy művelődési ház melletti park, ahova a város lakói rendszeresen járnak napozni. Egy délután az egyik napozóhoz odalép egy szomszédos rendezvény biztonsági őre, és felszólítja, hogy távozzon. Az illető erre nem hajlandó, hiszen vétséget nem követett el, az arra kijelölt helyen élvezi a tavasz napsugarait. Kisebb szóváltás után a biztonsági őr kéri, hogy igazolja magát. Ő nem tudja, hiszen egy szál rövidnadrágban, egy pokróccal indult el otthonról. Erre a biztonsági őr még inkább jogosnak érzi az egyre gyanúsabb – bár pár perce még ártatlan – napfürdőző eltávolítását.

– Ilyen szituációban a biztonsági őrnek annyi joga van intézkedni, mint akárki másnak – kezdi dr. Szabó Máté, adatvédelmi szakértő, az Eötvös Károly Intézet munkatársa. – Ha a terület nem tartozik hozzá, legfeljebb megkérheti az illetőt, hogy legyen szíves máshol napozni, mert “rontja az összképet”. Szemben a rendőri intézkedéssel, ha egy biztonsági őr kér meg arra, hogy mutassam meg neki a táskámat vagy pakoljam ki a zsebeimet, nem vagyok köteles együttműködni. A biztonsági őr tulajdonképpen vagyonőr, akinek joga van ugyan eldönteni, hogy például egy szórakozóhelyre, azaz magánterületre bemehet-e valaki, sőt, onnan el is távolíttathatja az illetőt, ha veszélyesnek ítéli; de kell lennie valamilyen összefüggésnek az intézkedés oka és ténye között, nem döntheti el, hogy a szőkéket beengedi, a barnákat nem – döntése nem lehet diszkriminatív.

– A napozó felajánlotta, hogy a művelődési ház dolgozói ismerik őt, menjenek be hozzájuk, ők majd igazolják.

– Ilyen helyzetben nem is igazoltathat egy biztonsági őr. Tegyük fel, hogy egy rendőr megy oda hozzá, akkor az illető valóban rámutathat egy – személyi igazolvánnyal rendelkező – ismerősére, aki tudja igazolni őt.

Mobilmizéria

“Nemrég új mobilt vettem – újságolta az egyik barátnőm. – Nagyon kedvesek voltak a szalonban, kipróbálhattam minden készüléket, válaszoltak a kérdéseimre, végül választottam, megírtuk a szerződést. Ehhez elkérték a személyimet, elvitték és lefénymásolták. Ott nem is tűnt fel, csak később gondolkoztam el rajta, miért kell nekik az én fényképes igazolványom másolata? Felhívtam az ügyfélszolgálatot, ahol felvilágosítottak, hogy a másolat az ügyintézés gyorsasága, az elírások megelőzése érdekében szükséges. Egyébként megtagadhatom a fénymásolást, akkor egy háromnapos hitelbírálatra lesz szükség, hogy eldöntsék, vehetek-e egy mobilt.”

– Személyi igazolványt fénymásolni csak akkor lehet, ha ehhez az igazolvány birtokosa hozzájárul – mondja az adatvédelmi szakértő –, vagy pedig törvény ezt kifejezetten megengedi. Tudomásom szerint nincs ilyen törvény. Ennek az az oka, hogy ez a hivatalos irat olyan adatokat is tartalmaz, amelyeket jogszerűen egy ilyen szolgáltató nem kezelhet – ilyen például az arcképmás, amit elvileg ki kell takarniuk.

– Nem hiszem, hogy bárkinek eszébe jutna ezt ellenőrizni, vagy az egész ellen tiltakozni.

– Mivel általában fel sem ajánlják a lehetőséget, vagy – mint a fenti példa mutatja – a másik út nem valós alternatíva. De ugyanígy a bankok sem fénymásolhatnak szabadon. A cégek valójában saját alkalmazottaik ellenőrzésére szokták ezt felhasználni, mert a banki dolgozó vagy az ügynök ezzel igazolja, hogy ő valóban azonosította az illetőt. Ez azért furcsa, mert a saját dolgozóval szembeni bizalmatlanság terhét nem a dolgozóra hárítják, hanem az ügyfélre, akinek az egészhez semmi köze. Még egy fontos szabály, hogy személyes adatot kezelni csak addig szabad, amíg az adatkezelés célja nem teljesül. Amint az azonosítás megtörtént, azt meg kellene semmisíteni, és szerintem ez az esetek többségében nem történik meg.